69789. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénvegyületek hidrogénizálására és dehidrogénizálására

fém vagy valamely illó bázis .borátjávai elegyítjük és ezt az elegyet kalcináijuk stb. Pl. frissen lecsapott nikkelkarbonáthoz (kb. 10—20%-os) ammóniumborátolüatot adunk, az elegyet szükség esetén alakítjuk, azután szárítjuk és redukáljuk. Az így kapott kontaktanyagot a hydrogénizálandó anyagban alkalmas hőfokon szuszpendálhatjuk és közönséges vagy magasabb nyomás alatt hydrogént vezethetünk belé. 8. Példa: • 130 rész horzsakőből, 10 rész vízből, 50 rész 42%-os vízüvegoldatból és • 47 rész nikkelkarbonátból tésztát készítünk. ' A tésztadarabokat megszárítjuk és 300— 350°-on hydrogénnel redukáljuk. Rendkívül hatékony, igen tartós katalizátort kapunk, melynek segélyével pl. fenol, hydrogénnel, 100—120"-on melléktermékek képződése nélkül folytonos üzemben ciklohexanollá alakítható át. Vízüveg hozzáadása nélkül ezzel szemben ki nem elégitő eredményeket kapunk. 9. Példa: 400 rész durva horzsakődarabból, 40 rész 42%-os vízüvegből és 36 rész rézkarbonátbpl vízzel tésztát készítünk. A tésztadarabokat megszárítjuk és hydrogénnel redukáljuk. Ha ezen katalizátor fölött 200—280°-on metílciklóhexanol és nitrogén elegyét vezetjük el, hydrogénkiválás mellett, kitűnő termelési hányaddal metilciklohexanont kapunk. Vízüveg helyett egyéb kovasavas sók is használhatók, pl. finoman elosztott mágnéziumszilikat. • 10. Példa: Olyan katalizátor fölött, amely 100 rész finoman elosztott rézre 20 rész lecsapott kovasavat' tartalmaz, nitrobexizolgőzök és fölös hydrogén elegyét vezetjük el. A redukálás már kb. 200° körüli hőmérsékleteken végbe megy és teljesen simán folyik le. 11. Példa: 15 rész alkáliszilikátban dús üveggyapotból és 40 rész nikkelkarbonátból kevés vízzel tésztát készítünk, ezt kemencében megszárítjuk és 300—350°-on hydrogénnel kezeljük. Igen hatékony katalizátort kapunk, amelynek segítségével pl. fenolt már 100—120°-on folytonos üzemben ciklohexanollá alakíthatunk át. 12. Példa: 13 rész nikkelnitrát és 3 rész aluminiumnitrát koncentrált forró oldatát 5 rész nátriumszilikát és 10 rész nátriumkarbonát forró, koncentrált oldatával kavarás közben kicsapjuk; a csapadékot leszűrjük, jól kimossuk, redukáljuk, a kontaktanyagot lenolajba visszük s az elegyed lüö—120°-on mozgatás közben hydrogén behatásának vetjük alá. A kontaktanyagot, legcélszerűbben a szárítás és redukálás előtt megfelelő alakra is hozhatjuk — mimellett az aktiváló szilikát egyúttal kötőanyagul is szolgálhat — és ezen kontaktanyagon az olajat hydrogén hozzávezetése mellett végig folyathatjuk. , 13. Példa: Ha az említett elemek sóit használjuk aktivátorok gyanánt, akkor a kontakté-mag előállítása céljából a katalizáló fémhez, illetve célszerűen magához az előállítására szolgáló vegyülethez, úgy oldható, mint* oldhatatlan sókat keverhetünk, mimellett bizonyos körülmények között, nevezetesen oldhatatlan sók alkalmazása esetén, még olyan sókat is használhatunk, amelyek valamely, egyébként igen mérgező hatású, elemet (pl: foszfort és más effélét) tartalmaznak. A fém és az aktiváló só benső elegyének. ill. a belőle redukáláskor és alkalmazásakor keletkező vegyületnek előállítása, oldható aktiváló sók használata esetén, a legegyszerűbb módon úgv történik, hogy pl. nikkel-, vas-, kobalt-, rézoxydot, illetve karbonátot és más efféléket valamely só, mint pl. alkálibórát és más efféle oldatával itatunk át, esetleges alkalmas alakítás után fölhevítjük és redukáljuk. Ha aktivátorok gyanánt oldhatatlan sókat akarunk alkalmazni, akkor célszerűen