69784. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázoknak tartályaikból való eltávolítására

továbbá a fölületeket elektromos úton is fűteni; lehet azonkívül pl. kormozott fölületeket elrendezni, melyeket valamely hőforrás sugároz be. Utóbbi különösen egyszerű elrendezést nyújt. A hűtés hűtőbordákkal, vagy más segédeszközökkel segíthető elő. Igen egyszerűek az olyan fajtájú elrendezések, aminők a 4. ábrán vannak bemutatva. Itt a (b) csőben, mely a kiürítendő (a) edényhez csatlakozik, hevített {cl, c2, c3, c4) fölületek vannak elren-. dezve. Ezek a fölületek, önmagukban véve, fúvó hatásukat úgy az (a) edénytől távolodó, mint az ahhoz közeledő irányban, egyenlő erősen fejtenék ki, ha mindkét oldalon ugyanazon hőfokkal bírnának. Ha azonban a fölületek hátsó oldalát, (dl, d2, d3) lapokkal lefödjük, akkor a fúvóhatás az (a) edénytől távolodó irányban túlsúlyba jön és a nyíl irányában gázáramlás létesül. Bizonyos körülmények közt elegendő már, a (c) fűtőfölületek hátsó oldalán, a hűtött (d) fölületek helyett hőszigetelést is elrendezni, hogy az egyoldalú fúvóhatás jöjjön létre. Ahelyett, hogy a fűtőfölületeket egyenkint, egymásmögött rendezzük el, lehet azokat folytonos huzamban, csavarvonal- ! nlakúan, csőben is elrendezni, amint ez pl. az 5. ábrán látható, ahol (cl, c2, c3, c4) a csavarvonalalakú fűtőtestet, (dl, d2, d3, d4) pedig, megfelelően, az ezt az (a) edény felé eltakaró hűtőtestet, vagy hőszigetelőt jelölik. A 6. ábrának megfelelő elrendezéseknél, egy (dl, d2, d3, d4) szűkülésekkel ellátott csőben, szintén egyoldalú fúvóhatást lehet létrehozni, ha a fűtött (c) fölületet egy a szűkülés által alkotott nyílás közelében rendezzük el. A legközelebb eső nyílásra gyakorolt fúvóhatás ekkor erősebben jut érvényre, mint a távolabb fekvő nyílásra gyakorolt fúvóhatás és így • a nyíl irányában áramló mozgást kapunk akkor is, ha a (c) fölületek hátsó oldalát nem födjük le hűtött fölületekkel, vagy hőszigetelőkkel. Hasonló okokból a 7. ábrán látható elrendezésnél is fúvóhatást kapunk, ahol ugyanis lapos fűtött (cl, c2, c3, c4) tárcsák úgy vannak elrendezve, hogy egyik nagy fölületüket az elövákuumhoz vezető kilépőnyílás felé fordítják, a kiürítendő (a) edényhez vezető nyílás felé ellenben keskeny élükkel fordulnak. Itt is egyoldalú fúvóhatás lép föl a nyíl irányában. A fűtőfölületek előállítására többnyire fémet fogunk használni. Ha azonban pl. a föladat az, hogv olyan gázokat szállítsunk, melyek a fémeket megtámadják, vagy ha más okokból kell a gáz és a fém közt a közvetlen érintkezést elkerülni, akkor a fémfölületeket valamely alkalmas anyaggal fogjuk burkolni. Lehet pl. azokat üveggel bevonni, vagy kis lapos üvegpalackokba bezárni. A találmány szerint készült berendezések nagy hatásossága miatt ezekre tág és igen fontos alkalmazási kör nyílik. Főleg a Röntgen-technikában, az elektromos izzólámpagyártásnál stb. igen magas fokú vákuum előállítására lesz a találmány fölhasználható. Használhatók azonban ezek a berendezések Röntgefi-csöveknél, vagy egyenáratnú átalakítóknál a vákuum utólagosan való szabályozására is, amenynyiben ugyanis ilyen berendezést kapcsolunk a Röntgen-cső, vagy az egyenáramú átalakító és egy segédtartály közé. A termikus fúvófölületek hőfokának szabályozásával azután pl. a Röntgen-cső keménységét módosítani lehet, vagy, egyenáramú átalakítóknál, mindig az eredeti vákuumot lehet ismét létrehozni. Minthogy a berendezés hatása lényegesen függ a nyomástól, főleg abban az értelemben, hogy csak bizonyos nyomáson alul vesz az föl kedvező értékeket, ezért rendszerint előbb, valamely más alkal-mas berendezés, pl. egy mechanikai légszivattyú segélyével, a nyomást az evakuálandó edényben bizonyos kedvező értékre csökkentjük és csak azután kezdjük meg a termikus fuvatást. Miután ezt megkezdtük, sok esetben fogjuk a mecha-