69780. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csontoknak zsírra és enyvre való földolgozására

val való kezelését célszerűen nem folytatjuk az összes ásványi alkatrészek teljes föloldásáig, másrészt azonban azoknak csak aránylag csekély részét szabad föl nem oldott állapotban hagyni, mert különben az enyvlében szuszpendálva maradó csontdárabok a levespótlék emészthetőségét csökkentenék, sőt esetleg annak élvezhetőségét egyáltalán kérdésessé tennék. A kísérletek folytatása alkalmával meglepő módon kitűnt, hogy a megfelelő finoman fölaprított csontanyag ásványi alkatrészeinek már egészen részleges oldása is elegendő arra, hogy a csontanyag annyira megváltozzék, hogy egységes lévé való főzés helyett az ismertetett kezelés útján enyvtelenités és tökéletes zsírtalanítás könnyen és olcsón válik lehetővé és a csontokból tehát zsír, enyv- és trágyaanyag (visszamaradó ásványi anyag) új módon állítható elő. A gyártás menetének egyszerűsítésével lényeges savmegtakarítás és nagyértékű termékek képződése jár együtt. Az aprított csontoknak sósavval vagy bármely más, a csontok ásványi alkatrészeire oldóan ható savval való kezelése ugyanis a csontokhoz tapadó véranyagokat, szennyet és mindenféle bűzös tisztátlanságot kiküszöböl úgy, hogy a "kapott termékek (zsír, enyv és csonttrágyaliszt)* sokkal jobb minőségűek, mint az eddigi hasonló termékeik. Az eljárást, mely úgy friss, mint tárolt csontokhoz alkalmas, például a következőképen foganatosíthatjuk: i 1000 kg. főtt csontot, amint az konyhahnlladékok gyanánt áll rendelkezésünkre, megfelelő aprítókészülékekben megőrlftnk, mimellett az őrlés finomsági foka a zsír és enyv tökéletes kihozására fontos. Az őrölt csontanyagot már most 500 1. hígított sósavval (1 rész 1.124 fajsúlyú sósavat 10 rész vízre számítva), elkeverjük és ezen keveréket kb. 30 percig közönséges hőmérsékleten folytonos kavarás alatt tartjuk. 5—6 órai állás után a savanyú folyadékot lehúzzuk és a keverőtartály fenekén összegyűlt csontmasszát második keverőtartályba visszük, amely 1000 1. gyöngén Itigos hatású oldatot tartalmaz (a legalkalmasabb 3%-os szóda-, illetve nátriumkarbonátoldat); ennek az a célja, hogy a csontanyagban visszamaradt savat közömbösítse, nem pedig az, hogy a zsírt elszappanosítsa. A közömbösítés helyett a savanyított csontmasszának kilúgzását is alkalmazhatjuk. Mihelyt a csonimasszát e folyadékban elkevertük, az utóbbit fölmelegítjük, amikor is az enyvanyagok fokozatosan oldatba mennek át, ami folyadék sűrűsödéséből válik észrevehetővé. ^Alkalmas pillanatban további 1000 kg. forró vizet folyatunk hozzá, miáltal a masszának hígfolyós és ezzel keverhető állapota megmarad. Mihelyt a hőmérséklet forrási hőfokra emelkedett, az anyagot még 3—4 percig főzzük és végül az edény egész tartalmát nyugalomban tartjuk. Ekkor az anyag csakhamar három élesen elkülönített rétegre: fölső zsírrétegre, középső vizes enyvrétegre és sűrű zsírmentes üledékre (csontliszt) oszlik. Megfelelő, nem nagyon régi csontok használatánál az eljárás kb. 100 kg. világos, illatos zsírt eredményez, mely aggály nélkül használható ételzsír gyanánt, hacsak ennek a földolgozott csontok minősége egészségi okokból útját nem állja. Az előállított zsír mindenesetre sokkal kiválóbb minőségű, mint az eddigi természetes vagy benzincsontzsír. Az enyvoldat friss csontok alkalmazása esetén ételzselatinra dolgozható föl, egyébként pedig kifogástalan enyvet szolgáltat. A zsírtalanított és enyvtelenített szilárdmaradék alkalmas víztelenítés tuán trágyaanyagot szolgáltat, de takarmány gyanánt is fölhasználható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás csontoknak zsírra és enyvre való földolgozására, jellemezve azáltal, hogy a csontmasszát a zsírlarfa-