69774. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kétkamrás (üreges) rostélyrudak előállítására

Megjelent 1916. évi augnsztus hó 31-én. MAGY. jg^ KIR. SZABADALMI jEgtt HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 69774. szára. XII/e. OSZTÁLY. Eljárás kótkamrás (üreges) rostélyrudak előállítására. GRABOWSKY RÓBERT MÉRNÖK HANNOVERBEN. A bejelentés napja' 1915 májas hó 25-ike. , , Az üreges rostélyrudakat, főleg a két hosszkamrával birókat, eddig többnyire egy vasszalag összehajlítása útján állították elő, melynek egymáshoz érő széleit azután hegesztéssel egyesítették. A jelen találmánynak alapul szolgáló föladat ennek a varrathegesztésnek nélkülözhetővé tételében áll. E célra, a találmány szerint, egy teljesen zárt, egy darabból álló csőből indulunk ki, mely belső oldalán, a kamrákat elválasztó fal képezésére, már eredetileg nyúlványokkal bír. A rostélyrúd előállítása, a hegesztés mellőzésével, már most úgy történik, hogy a csövet, bengerelés, vagy sajtolás útján való átalakítással, rostélyrúdalakba visszük át, mikor is a cső belső nyúlványai, miközben egymáshoz érnek, az elválasztó falat képezik. Külön foganatosítási alakot képez, a rostélyrndak fölső égési fölületének és ehhez csatlakozó fölső oldalfölületeinek különleges kiképzése. A mellékelt rajzon: az 1—4. ábrák az eljárás különböző fázisainak egy foganatosítási példáját tüntetik föl, az 5. ábra a rostélyrúd egy különleges foganatosítási alakja nagy mértékben ferdén lemetszett égési fölületekkel, végül a 6. ábra hasonló foganatosítási alak, melynél azonban a fölső égési fölület, befelé, meg van görbítve (homorú). Az 1. ábra egy cső keresztmetszetét ábrázolja, mely, belső oldalán, (a) és (b) nyúlványokkal van ellátva. Ezt a csövet, fokozatos hengereléssel, vagy ösezesajtolással, mindenekelőtt a 2. ábrán látható ovális, azután a 3. ábrán látható ékalakú keresztmetszetűvé, .végül a 4. ábrán látható kész rostélyruddá alakítjuk. A rostélyrúd előállítása tehát pusztán az eredeti csőalaknak a rostélyrúdalakba való átvitele útján történik, anélkül, hogy hegesztésre lenne szükség. Minthogy itt kezdettől fogva már zárt keresztmetszetű testről van szó, ezért itt, az, átalakítás alkalmával, nem fordulhatnak elő oly könnyen deformációk, melyek egyébkor könnyen pontatlanságokat idéznek elő az összehegesztendő érintkezési helyeken. A jelen új eljárás folytán, éppen azokon a helyeken, ahol az anyag vastagítása kívánatos, nevezetesen a meghajlítási helyeken, fönt és lent, anyagduzzadás és ezzel a fal jelentékeny vastagodása lesz elérhető.. A lécszerű belső nyúlványok alakjának a rajzon látható módon történő megválasztásávaligen tömören záró léc- és horonykapcsolatot érünk el az