69740. lajstromszámú szabadalom • Eljárás formaldehyd és hangyasav előállítására

hydet, mert nagyobb lángok föltétlenül negatív eredményre kellett, hogy vezessenek. Azt tapasztaltam már most, hogy igen egyszerű módon, hő, vagy más energia kívülről való bevezetése és vízgőz bejuttatása nélkül, tetszőleges nagy lángoknál is elérhetjük a methánnak formaldehyddé és;

hangyasavvá való tökéletlen elégését, mimellett egyremegy, hogy a léggázkeverék 5:1, vagy 10:1, vagy még ennél is nagyobb arányban áll egymáshoz, ha csak e keverék önmagától tartósan éghet, mikor is végtermékül, az oxigénfölösleg folytán, szénsav és víz lép föl. Csak arra van itt szükség, hogy a lángba olyan hűtőszerkezeteket helyezzünk, melyek nemcsak a reakciókeveréket hűtik le, hanem a lángot is megszakítják úgy, hogy az egyszer képződött formaldehyd a gáz továbbégése folytán, többé szét ne bomolhassák. Ha pl. valamely, methánnal táplált bunzenlángzó égőgázait, rézcső segélyével kiszivatjuk és a bennük lévő szénsavat és oxigént meghatározzuk, pl. 6 térfogatszázalék szénsav mellett 7.3 térfogatszázalék oxigént találunk. A számítás szerint azonban 7.3 térfogatszázalék oxigéntartalom mellett, a methánelégetésnél nyert égési gázokban kb. 7.5 térfogatszázalék szénsavnak kell jelen lennie. Ezen eredményt kapjuk akkor is, ha a tökéletes elégésből származó égési gázokat vizsgáljuk meg, ha tehát közvetlenül a bunzenláng fölött szívatjuk ezeket ki. Eszerint a tökéletlen elégésnél kb. 1.5 térfogatszázalék szénsav más! vegyi összetételek alakjában van jelen, illetőleg a vizsgálat alól kivonatott. Tényleg kimutatható és kinyerhető egymásmellett formaldehyd és hangyasav, vagy egyikből, vagy másikból több, vagy kevesebb, aszerint, amint a rézcsövet alacsonyabban, vagy magasabban tartjuk a lángba. Az oxidációfolyamatnak á lángba tartott rézcsővel való ezen megszakítása tökéletes. A rézcső annyi meleget vezet el. hogy az elégés, az égőgázok kiszivatásakor, többé nem terjedhet tovább a cső belsejébe és a tökéletlen elégés termékei változatlanul maradnak. Ugyanezt érhetjük el, ha a lángba egyszerű dróthálót helyezünk, mikor is a láng szintén szétvágatik, amint az a világítógázzal táplált bunzenlángnál is bekövetkezik. Az elégetést, célszerűen elzárt kemencében végezzük, melybe a methángáz számos fúvókán át áramlik be. A szükséges levegőt huzamgerjesztő berendezés segélyével, és pedig: vagy a gázzal együtt, vagy önmagában, egyedül vezetjük be. E kemencében már most a föntemlített hűtőszerkezetek valamelyikét rendezzük el, mely lehetővé teszi, hogy a láng nemcsak lehűljön, hanem hirtelen úgyszólván ,,megdermedjen", tehát megszakíttassék. Azonos célra olyan hűtő csőkígyó is használható, melynek hézagai (közterei) oly csekély játékot hagynak, hogy ezáltal is megdermedjen a láng, illetőleg hogy ne csaphasson többé a hézagokon keresztül. Ugyanezen célhoz, nevezetesen: a láng megdermesztéséhez, illetőleg eloltásához, mielőtt még az elégési folyamat teljesen végbemehetne, jutunk akkor is, ha az égő gázáramnak olyan sebességet adunk, hogy ez a lángot szétszakítsa. Ez az eset forog fönn az átütött bunzenlángzónál. Mennél tovább tart azonban az elégési folyamat, illetőleg mennél forróbb lesz az elégető cső, annál jobban alább hagy a formaldehyd-, illetőleg a hangyasavképződés, illetőleg annál nagyobb az olyan vegyületek keletkezésének lehetősége, melyeknek képződése, szénhydrogéneknek túlhevített csöveken való keresztülvezetésekor, már régen megfigyeltetett, mint pl. az acetyléné. Ismeretes az is már, hogy e gáz a világítógáznak átütött bunzenlángzóban való elégetésekor keletkezik. Ha azonban lehűtjük a lángzócsövet, a methántartalmú gázok elégetésekor folytonosan formaldehyd és hangyasav képződik. E folyamat alapul vétele mellett az alábbiakban ilyen zárt kemencét ismertetünk,