69740. lajstromszámú szabadalom • Eljárás formaldehyd és hangyasav előállítására

Megjelent 1916. évi augusztus lió 29 én. #0740. szám. iV/b/i. OSZTÁLYEljárás formaUUifcfd 4e hangyasav előállítására. DR

LÜTTGEN GUSZTÁV VEGYÉSZMÉRNÖK BERUN-HALENSEEBEN. A bejelentés napja 1913 december hó 13-ika. $ls0bbfté0» 1012 flejeember hó 16-ika. véve, kedvezőtlen léggázkeveréket még inkább lehűti úgy, hogy külön külső meleg bevezetésére van szükség, hogy a folyamatot egyenletes lefolyásúnak megtartsuk. Ismeretessé vált továbbá, hogy a formaldehyd kis methánlángok égési gázaiban kimutatható, ha vízzel, vagy jéggel töltött hűtőszerkezeteket rendezünk el a lángban, lehetőleg a gáz kiömlési nyílása közeiében, és pedig: eddig kizárólag olyan hűtőfelületeket használtak, melyekhez a láng ütközött. Ezen eljárás sem emelkedhetett azonban gyakorlati jelentőségre, mert a formaldehyd-kiaknázás csekély volt. Ennek oka bizonyára abban rejlik, 1 hogy a lehűtés csak a reakciógáz egy részénél elegendő arra, hogy az oxydációfolyamatot megszakítsa, ellenben az oxydációkoverék legnagyobb részénél, mely egyáltaliban nem juthat a hűtőfölületíg, a lehűtés mértéke nem elegendő úgy, hogy a láng akadálytalanul tovább ég. Ennélfogva a láng e részében a hőfejlődés oly nagv, hogv a mái' képződött formaldehyd is tovább ég, illetőleg újból szétbomlik. Ez az oka, úgy látszik annak, "hogy csak igen kis lángoknál mutathattak ki formaldé-A methángáz tökéletes elvetésére kb. ennek tízszeresét kitevő légmennyiségre van szükség, a gyakorlatban azonban, mint a világítógázelégetésnél, légfölösleget is kell használni. 1 rész methángázzal és 15 rész levegővel, ezen aránynak megfelelő bunzenlángzóban, az ismert zöldeskék, élesen elhatárolt fénykúpot kapjuk. Olyan methángázlevegő-keverékek, melyek aránya tetemesen kisebb l:10-nél, tehát kb. 1:5, tudvalévőleg nem égnek tartósan, mert a. láng elszakad és elalszik, miért is külön gyújtószerkezetre van szükség, ha ilyen keverékeket elégetni akarunk. Ismeretes, hogy a tökéletlen elégésnél (pl. a sötét elektromos kisülés segélyével), tehát 1 térfogat methángázra kb. 5 térfogat levegő, vagy 1 térfogat oxigén bevezetésekor, a végtermékül nyert gázokban formaldehyd- és hangyasav-termékek mutathatók ki, de csak oly kis mennyiségekben, hogy azoknak ezen úton való nyerése gyakorlati jelentőségre pem tehetett szert. Ezért azt ajánlották, hogy a reakcióra kerülő gázokhoz vízgőzt keverjenek és ilyen módon fokozzák a termelést. A bevezetett vízgőz azonban az elégetésre, önmagában