69735. lajstromszámú szabadalom • Föl nem cserélhető biztosíték

kerületén (f) kiugrásokat (dudorodásQl^at) alkalmaztunk. A hüvely csupán szorító gyanánt szolgál és bárminő nem nagyon puha artyagból lehet. A íudorodások' alakja és elrendezése mindig az egyes esetek szerint igazodik, azonban tekintettel kell lennünk arra is, hogy az illesztőtest ferde elhelyezése ne gátolfcassék. Oly célból, hogy az illesztőtest mozgását megkönnyítsük, anélkül azonban, hogy nyílásának föltalálását nehezitenők, a 2. ábra szerinti az egyenletesen elosztott púpokból álló koszorúi a hüvelyen lehetőleg magasan alkalmaztuk. Ha ez (e) hüvely céljára rúgós anyagot használunk, ekkor több helyen fölhasíthatjuk, (1. a 3. ábrán a (k) hasítékokat), vagy pedig az illesztőtesten sok játékot hagyva, a köralaktól eltérő formába sajtolhatjuk (4. ábra) úgy, hogy az illesztő nyílásba való betolásakor rúgósan megszoruljon. Ebben az esetben mind a hüvely a fölvételére szolgáló nyílásban, mind pedig az illesztőtest a hüvely belsejében ferdén helyezkedhet el. A 11. ábrán csupán a 10. ábrabeli (d) illeszkedő test jöhet ferde helyzetbe az áramsinben szilárdan rögzített (e) rúgós hüvely belsejében. Az (e) hüvely helyett továbbá, az illesztő nyílásba vagy pedig az illesztőt.est kerületére alkalmazott szorítónyelveket is használhatunk; továbbá az 5. ábrán föltüntetett szervet is alkalmazhatjuk, amelyen a (h) nyelvek egy (g) középrészen függenek és a középrésszel együtt az illeszkedő test (d) főrészéhez erősíthetők. A 6. ábrán az illesztőtest alsó végére alkalmazott (1) tartónyelveket látunk, amelyek ép úgy, mint a 7. ábra szerinti (n) bajoiiettcsap, az áramsin alá nyúlnak. Ha az illesztőtest biztos ágyazására nagy súlyt fektetünk, ekkor célszerűen a 8. ábra szerinti elrendezést használjuk, amely az illesztötest kerületén alkalmazott meredek (n) csavarmenet folytál jó vezetést biztosít anélkül, hogy hosszirányú eltolhaióságát és forgását akadályozná. Oly célból, hogy az illesztőtest ferde elhelyezkedését ebben az esetben se akadályozzuk, a csavarmenetet rugalmas anyagból készíthetjük. A 9. ábrán végül oly ftlesztőtestet tüntettünk föl, amelynek (o) illesztőnyílása a köralaktól eltér. Az elcserélést gátló és a köralaktól eltérő keres?tmetszetű szervek lazán beillesztett testek esetében nem hátrányosak, mert az illesztőtest a patron becsavarásakor könynyen foroghat vele együtt és a kívánt helyzetet el is foglalja. Sok esetben szükséges, hogy az illesztcitesiet könnyen és gyorsan ki tudjuk cserélni. A föltüntetett kiviteli példákban e célra az (i) üreges szögecs szolgál, amely a süvegalakú illesztőtestek fenekén hatol át és a szigetelőrészt a szorítóhüvellyel egyesíti. Az illesztőtestet egy a szögecsen támadó horogalakú szerszámmal könnyen eltávolíthatjuk. Az új rendszerben a fölcserélhetőséget az áram vezetésére szándékosan föl nem használt illesztőcsapnak eltávolításával meg lehetne szüntetni, ámde ezt a lehetőséget az olvadó betétnek oly szerkezeti kiképzésével akadályozzuk meg, amely szerint az illesztőcsapnak eltávolításával vagy megrövidítésével az olvadó betét többé vagy kevésbbé megrongálódik. Az olvadó betétnek ily kiképezését többek között üreges csapok használatával érhetjük el egyszerű úton úgy, hogy a csap megrövidítésekor a fényivet fojtó töltőanyag az olvadó betétből kiömlik. Ha a csap falát azonkívül még vékonyra is méretezzük, ekkor egyidejűleg a csap átmérőjének leszereléssel való csökkentését ís megakadályoztuk. Fémből készült csap esetén az olvadó szálnak vagy legalább a jelző drótnak alsó végét a psap fenekéhez erősíthetjük. A csap megsérülésekor az olvadó szál elszakad és egyúttal az olvadó betét hasznavehetetlenné válik. A 1Q. ábrán a? (u) jel:?ődrót és a (y) olvadó drótok ennek megfelelően variak kiképezve. Az új rendszerben az illesztő betétek eltávolításának megakadályozásán különös intézkedések fölöslegessé váJnak, v