69722. lajstromszámú szabadalom • Eljárás épületfalak öntésére

öntjük, amelyek között a szigetelő légterek (függélyes légcsatornák) előállítására szolgáló (b) betétek vannak elhelyezve. Mindegyik (a) héjazó test egy kifelé nyitott szekrényből áll, mely az öntendő fal felé néző zárt oldalán sima vagy szemcsés (c) bádoggal van borítva. A bádogborítás a fahéjazás és a fémből álló héjazó leme zek előnyeit egyesíti magában anélkül, hogy egyúttal ezen két ismeretes héjazási mód hátrányaival is bírna. A szekrényeket soronként e"gymás fölé helyezzük és (d) csavarok (kapcsok, ékek vagy effélék) segélyével foglaljuk egymáshoz. A két héjazó fal átellenes szekrényeit (f) csődarabok tartják a kívánt falvastagságnak megfelelő távolságban, amely csődarabokon (g) csavarszögek haladnak át és ezekre (h) csavaranyák vannak helyezve, amelyek a csődarabok végeit a szekrények fenekeihez szorítják. A légcsatornák előállítáásra szolgáló (b) üreges testek, amelyek egymástól megfelelő távolságban a héjazó falak közé helyeztetnek és építőanyaggal öntetnek körül, fakeretekből állnak, amelyek a függélyes és átlós irányú (i) és (j) lécek segélyével vannak összefoglalva és nádfonadékból, gyékényből, deszkából vagy kéregpapirból álló (k) burkolattal vannak ellátva. A betétek és a két héjazó fal közötti tér kiöntése és az építőanyag megkeményedése után a (g) csavarszögek és (h) csavaranyák eltávolíthatók és az (a) héjazószekrényekkel együtt, az (in) oszlopokból és (n) harántkötőkből álló, a (p) deszkaállást hordozó külső állvány alkalmazása mellett a héjazat magasabban fekvő részeinek előállítására használhatók föl, ahol a (p) álló szabad vége a még le nem szerelt héjazó szekrényekre fekszik. Ily módon aránylag kevés héjazó szekrényre van szükség. A tömör öntött fal és a benne előállított légcsatornák keresztmetszetei mindenkor a kívánt viszonyba hozhatók, így pl. az 1:1.5 viszony teljes biztonságot nyújt a nedvesség és a hőfokváltozások elleni jó szigetelés tekintetében. Az ajtó-, ablak-és egyéb nyílások létesítésére az illető keretek közvetlenül a héjazó szekrények által alkotott falak közé helyezhetők. A szekrények bádogborítása szerint a falfölületek simák vagy érdesek lesznek. Az eljárás a leírt módon alkalmazható csomöszölt beton esetében is. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás épületfalak öntésére a falvastagsághoz viszonyítva elég nagy keresztmetszetű, szigetelő hatású üregek egyidejű előállítása mellett, jellemezve azáltal, hogy az építőanyagot szekrényalakú, soronként egymásfölé helyezett és egymástól távoltartott héjazó testek és ezek közé állított, az üregek előállítására szolgáló cellaszerű üreges testek közé öntjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás végrehajtására szolgáló héjazó testek, amelyek kifelé nyitott, az előállítandó falföl ület felé pedig zárt és sima vagy szemcsés bádoggal borított szekrényeket alkotnak, amelyek a fal mindegyik fölülete mentén egymással összekapcsoltatnak és harántrudak segélyével a falvastagságnak megfelelő távolságban tartatnak egymástól. S. Az 1. igénypont szerinti eljárás végrehajtására szolgáló üreges testek, amelyek függélyes és átlós irányú lécek segélyével összekötött, egymás fölé helyezett keretekből állnak, amelyek nadfonadékból, gyékényből, deszkából vagy kéregpapirból álló borítással vannak ellátva. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás végrehajtására szolgáló külső állvány, amely függélyes oszlopokból és harántkötökből valamint egyfelől az utóbbiakra, másfelől a héjazó szekrények falaira fekvő deszkaállásból áll. (1 rajzlap melléklettel.) **ILA6 fttezve* i ÍRSASAo V'CMDJÍJ* BUOAfterBh