69707. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lokomotívok és hasonló gépek gőztúlhevítő csöveinek a gőzelvezetőszelep zárt állapotában való hűtésére

helyet. Mindkét, (k) és (o) visszacsapó szelepet, a gőzelvevő szelep nyitott állapotában, a túlhevítőben uralkodó túlnyo-_ más zárva tartja úgy, hogy a szelepeken át gőzkiömlés be nem következhetik. Á gép állásakor az (m) cső, kémény módjára, szívóhatást fejt ki úgy, hogy a (d) forrógőzkamrában szívás keletkezik. Ezáltal a (h) süveg lyukain és az ekkor nyiiott (k) visszacsapó szelepen át, levegő szivatik be a (c) nedvesgőzkanirába, mely az (e) túlhevítő elemeken keresztüláramlik és a (d) forrógőzkamrába jut. Innen a levegő, a most szintén nyitott (o) visszacsapó szelepen át, az (m) csőbe jut, ahonnan, az (n) védősüveg alatt lévő (p) oldalnyílásokon át, eltávozik. Minthogy az (m) cső szívóhatása aránylag csekély, az (o) visszacsapó szelep bezáródásától, melyet önsúlya tart nyitva, nem kell tartani. Szükség esetén az (o) szelep testének súlyhatását még rúgóval is lehet fokozni. A gép üres járásakor és a gőzelvevő szelep zári állapotában, a hengerekben mozgó dugattyúk szívóhatása folytán szívás keletkezik. Minthogy most is a két (k) és (o) visszacsapó szelep nyitva van, ez a szívás levegő beáramlását idézi elő úgy a (h) süveg lyukain és a (k) szelepen, mint az (m) csövön és az (o) szelepen át a (b) gőzgyüjtő szekrénybe. A (k) szelepen át beáramló levegő az (e) túlhevítő elemeken áramlik keresztül és fölmelegedve a (d) forrógőzkamrába jut, ahol az (m) csövön át beáramló hideg levegővel keveredik. A két légáram azután együttesen a gép hengereibe áramlik. A keveredés folytán a hengerekbe jutó levegő hőfoka aránylag alacsony, Ez kívánatos is, hogy a henger ne fusson forrón és, más ilyen hűtőberendezésekkel szemben, melyeknél az összes hűtő levegő a túlhevítőn megy keresztül, nagy előnyt jelent.. Hogy az (m) cső által gyakorolt szívóhatást fokozni, ill. szabályozni lehessen, kazángőzt is lehet ebbe a csőbe bevezetni. E célra a (q) fúvócsővezetékből, amint az a rajzon pontosan föl van tüntetve, egy (r) vezeték lehet elágaztatva, melynek fúvókászerűen kiképezett (s) vége az (o) visszacsapó szelep fölött torkol be az (m) csőbe. Hogy a fúvóhoz az (r) elágazó vezetéktől függetlenül, vagy megfordítva: az (r) elágazó vezetékhez a fúvótól függetlenül lehessen gőzt juttatni, a (t) elágazási helyen valamely elzárószervet, pl. egy a mozdonyvezető állóhelyétől kezelhető többfuratú csapot lehet elrendezni. Az elrendezés olyan is lehet, hogy az (m) cső a (c) nedvesgőzkamrán, a (h) süveg és a (k) légszelep pedig a (d) forrógőzkamrán van elrendezve. A (k) és (o) visszacsapó szelepek helyett vezérelt elzárószervek is nyerhetnek alkalmazást, amint az pl. a 2. ábrán föl van tüntetve. Ennél a foganatosítási példánál a két (x) és (z) csap, egy rudazat, vagy efféle segélyével, úgy van a gőzelvevő szeleppel összekötve, hogy e csapok nyitott helyzetükbe jutnak, ha a gőzelvevő szelepet zárjuk. Be-, vagy hozzájuk épített gőzelvevő szeleppel biró gőzgyüjtőszekrényeknél ezt a szelepet célszerűen úgy képezzük ki, hogy az a nedves és á forrógőzkamrákon lévő légbevezető nyílásokat is vezérelje. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés lokomotivok és hasonló gépek gőztúlhevítő elemeinek, a gőzei vevő szelep zárt állapotában, levegő í segélyével történő hűtésére, azáltal jel| lemezve, hogy a nedves- és forrógőzj kamrán elrendezett, elzárható légbe-1 vezető nyílások előnyösen különböző magasságban, pl. egy a forrógőzkamrán lévő légbevezető nyílásra fölillesztett, kéményszerű (m) csövön keresztül, közvetlenül a szabadba torkolnak úgy, hogy a gép állásakor önműködően létesül a szívóhatás a levegő beszívására az egyik nyílástól a másikhoz, míg a gép üres járásakor á levegőnek mindkét nyíláson át való beáramlása válik lehetővé. 2. Az 1. pontban igényelt hűtőberende-