69688. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szigetelő folyadékok főként gázokban lebegő testek elektromos kiválasztására

alább részletesen leírandó csőszegmenslapokká egyesíthetők, a gyöngén tapadó testek eltávolítása különösen jól és gyorsan sikerül. A lerázást kívülről úgy végezzük, hogy a támasztószerkezetre erős kalapácsütéseket mérünk, minek folytán az egész elektródarendszer egyszerre, vagy legalább elég nagy terjedelmű alcsoportonként megrázkódik. A második szélső esetben, vagyis midőn a kivált testek eléggé hígan folyók, hogy az elektródákról maguktól lefussanak, zárt csőalak alkalmazásánál csak akkor jár nehézséggel a kivált testek eltávolítása, ha a külső tér hőmérséklete a kezelendő gáz hőmérsékletétől jelentékenyen eltér, vagy pedig ha a lebegő testek a gázhőmérséklet hosszabb behatásánál érzékenyebbek. Ez különben szilárd halmazállapotú lebegő testekre is áll. Ha a külső hőmérséklet magasabb, akkor ilyen esetekben a kivált testek elgőzölögnek, megolvadnak, összesülnek vagy vegyi bomlást szenvednek, míg ha a külső hőmérséklet alacsonyabb, akkor a gáznemű alkatrészek gyakran nem óhajtott kondenzációja vagy a folyékony alkatrészek megmerevedése következik be a kiválasztó mezőfölületeken, amely jelenségek a kiválasztott terméket károsan befolyásolják, vagy pedig annak az elektródákról való könnyű elválasztását meggátolják. A jelzett hátrányokat úgy szüntetjük meg, hogy a kiválasztó elektródák hőmérsékletét mesterségesen, külön hozzájuk vezetett segéd folyadékkal vagy másféle szabályozható hevítéssel vagy hűtéssel változtatjuk. Ha ellenben a kiválasztott termékek szívós természetűek, akkor azokat ismert módon levakarással vagy Ieöblítéssel távolítjuk el az eléktródákról. Már ismeretes a csúcsokból, fonalakból, drótokból és effélékből álló ionizáló szerveknek lerakódások ellen való megvédése vagy a kiválasztott anyagok eltávolítása oly módon, hogy az illető szerveket külön hozzájuk vezetett, tiszta, szigetelő tulajdonságú segédfolyadékkal vették körül. Ezzel elkerülték ugyan azt a nehézséget, ill. kényelmetlenséget, amely a segédfolyadéknak a magas feszültségű elektromossággal töltött részhez üzemszerűen való vezetésénél fölmerült, viszont azonban a szigetelő folyadék alkalmazása néha hátránnyal járt, mivel annak a tisztítandó gázokkal vagy a tisztítandó kiválasztott anyagokkal való keveredése nem volt kívánatos. Azonban védőréteg előállítására, a fönti hátrányok elkerülése mellett, elektromos^ ságot vezető folyadékot is alkalmazhatunk a gyakorlatban, ha e folyadék bevezető csöve és az elektromossággal töltött elektródarendszer közé pl. egy csöppszakaszt iktatunk, amelyben az egyes csöppek kölcsönös távolsága olyan nagy, hogy a közöttük lévő dielektrikum az elektromosság átütése ellen elég biztosítékot nyújt. A például sima fémdrótból készült kiáramoltató, körülburkolása egyúttal azzal az előnnyel is jár, hogy ez utóbbi másodrendű vezetőből álló réteggel vétetik körül, ami az egyes fölületrészek állandóbb kisülését eredményezi. A találmány szerinti berendezésnek néhány kiviteli alakját a mellékelt rajz tünteti föl vázlatosan. Az 1. és 2. ábra két egymásra merőleges metszetben csőszegmensekből álló mezőfölületeket mutat, amelyek hézagmentesen vannak a kezelendő folyadék vagy gáz fő áramlási irányára merőleges síkban egy csatornaszerű térben összeszorítva elrendezve. A 3, és 4, ábra a csőszegmensek keresztmetszetének másféle alakjait mutatja. A 3. ábrán keresztmetszetben látható szegmensek oly módon vannak elrendezve, hogy a röperő ismert módon a kiválasztandó lebegő testek egyidejű befolyásolására van fölhasználva. A 4. ábra viszont oly berendezést mutat, amelynél