69657. lajstromszámú szabadalom • Ipari célokra szolgáló homogenizált rostos massza és eljárás annak előállítására

lós, bitumenes anyaggal és ezen anyagot nyújtott állapotban lyukakon átsajtoljuk, a papir teljesen szétoszlik és az aszfalttal teljesen homogén rostos masszát alkot, amelyben a papir már nem foglaltatik nagyobb méretekkel biró rostos részecskék alakjában az aszfaltban és ettől már nem különböztethető meg. Papírhulladék alkalmazása annak olcsóságánál fogva előnyös, de papir helyett más összefüggő rostos anyagot, pl. nemezt, szövetet, szalmát, vagy más effélét is használhatunk, amikor is az már az aszfalthoz való hozzáadás előtt is részben vagy egé szen aprított, illetve részekre osztott állapotban lehet. Ilyen elosztott anyag, pl. a papirpép, foszlatott rongygép, főzött szalma, pamut- vagy gyap jú rostok, melyek hollánderekben, illetve kártoló vagy hasonló gépekben készülnek. Használhatunk állati rostot, pl. szőröket vagy ásványi rostokat, pl. azbesztet vagy két vagy több fajta rost keverékét is. Világos, hogy csekélyebb aprításra van szükség, ha az alkalmazott rostos anyag már előzőleg részben vagy egészen elosztott állapotban van; mivel azonban a rostos anyag ilyen esetben is. midőn azt a kötő anyagba visszük, gumós, csomós, összefonódott vagy összekuszált tömegekben van, bizonyos méretű elosztás foganatosítható, hogy a rostok egymástól oly mértékben különíttessenek el, mely szükséges arra, hogv a rostok az egész anyagban lényegében véve egyenletesen oszoljanak el, hogy továbbá azokat a kötő anyag egyenletesen vonhassa be és högy végül némely esetben a kötő anyag vagy annak egy része a rostokat részben vagy egészen telítse. A keveréknek lyukasztott lemezeken való átsajtolása helyett más módon is járhatunk el a massza gyúrására, illetve keverésére és a rostok aprítására. A gyúró és keverő művelet az elemi rostoknak egymástól való elkülönítésére, egészükben való bevonására és elosztására szolgál, hogy a kívánt homogén termék keletkezzék, míg a keverő és a gyúró, illetve szakító művelet alkalmazása híjján, mely művelet a találmány szerinti eljárásnál lényeges, a rostok egyszerűen egymáshoz ragadva, az anyag egész tömegében csomókká, illetve nagy halmazokká egyesülnének, melyekbe a kötő anyag nem képes teljesen behatolni úgy, hogy homogén termék nem keletkezhetnék. Hasonlóképen abban az esetben, ha a rostos anyag kezdetben csak durván van aprítva, a találmány szerinti eljárás folyamán annak finomra való aprítását, bevonását és egyenletes elosztását érjük el. A bitumenes kötő anyag erősen hozzátapad a maszszához és nagyobb nyúlósággal bír, mint a rostos anyag és, minthogy az ismertetett műveletek a kötő anyagnak ismételt nyújtását idézik elő az összes rostok a kötő anyaggal bevonódnak és annak egész tömegében eloszlanak, illetve elkeverednek. Az eljárást a rostos anyag előzetes nedvesítésével, illetve víznek a keverékhez való hozzáadásával elősegíthetjük, mely esetben azonban a víz nem egyesül nagyobb mértékben a gyantás kötő anyaggal, hanem csak a rostos anyagot puhítja. Előnyös a jelenlévő víz mennyiségét lehetőleg alacsonyra szaHni. Gyakorlatilag célszerű nedvességi arány a rostanyag 50%-a. A rostanyag nedvesítése jobb terméket eredményez, mert az elemi rostok egymás közötti cohaesioját csökkenti és bizonyos papirfajok esetében a'fölületen az enyvezést fölpuhítja. Ha az anyagot nem nedvesítjük meg, akkor a rostok nem válnak el oly könnyen egymástól, hanem egyenként nagyobb mértékben szakadnak úgy, hogy a termék nem oly szilárd. Némely esetben célszerű a rostanyagot szilárd állapotú aszfalttal összekeverni és a masszát gyöngén hevíteni anélkül, hogy az folyékonnyá válnék, mire a papirból és nyúlós aszfaltból álló keveréket a papir bevonásának és aprításának egyidejű foganatosítási céljából a gyúró és keverő gépen vezetjük át. Más esetekben a különböző folyamatok időbelileg elkülönítetten foganatosíthatók; így pl. kötő anyaggal előzetesen bevont vagy némely esetben