69646. lajstromszámú szabadalom • Önműködő sülyesztési fék

_ 2 — Az (f) fogaskerék meghosszabbított agyán, mereven van fölékelve az (i) féktárcsa, melyet az (j) fékszalag fog körül, mély utóbbit az (n) emelő közvetítésével az (m) súly feszíti meg. Az (f) fogaskerék agya azonkívül még az (e) csavarmenettel vall ellátva, melyen a megfelelő anyamenettel ellátott (el) hüvely mozog. Az (i, j) szalagfék egyrészt a (k) villás szögemelő és (n) emelő által, másrészt pedig az (ml) fékmágnes által befolyásolható. A (k) szögemelő (kl) forgáscsapja az állványban van ágyazva. A fék működése a következő: A teher emelésénél az (a) tengely oly módon liajtatik, hogy a teher által viszszatartott (f) fogaskerék a (c) és (d) ütközők bal oldalfölületeinek segélyével az emelés értelmében forgattatik. Az emelőmótorral egyidejűleg az (ml) fékmágnes is áramot kap és meglazítja az (i, j) féket, mely az egész emelési folyamat alatt lazítva marad. Az emelömótor leállításánál az (ml) fékmágnesben is megszakad az áram, ezáltal az (m) féksúly leesik és meghúzza az (i, j) féket, miáltal a teher lefékeztetik. A sülyesztés folyamata alatt az (ml) fékrhágnes nem kap áramot. Ennélfogva a sülyesztéskör az (f) fogaskerék eleinte lefékezve marad és így az (a) tengelyen eltolhatóan föl ékelt (el) hüvely az álló (f) fogaskerék (e) meneteiben balra vándorol és a (k) villás emelő, valamint az (n) emelő segélyével az (i, j) féket meglazítja. Amint ezen lazítás- olyan n^érvti lesz, hogy az (f) fogaskerék a teher hatása alatt az (a) tengelyhez képest előresiet, az (el) hüvely jobbra vándorol, a (k) villás emelő az (n) emelőt szabaddá teszi, az (m) féksúly pedig az (i, j) féket meghúzza, miáltal az (f) fogaskerék lassítva forog tovább. Amint azonban az (f) fogaskerék lassabban forog, mint a tengely, megismétlődik az előbbi játék, az (el) hüvely ismét balra vándorol, ezáltal a fék ismét lazul stb. Oly terhek sülyesztésénél, melyek a hajtóművet nem húzzák át, az (f) fogaskereket a (c) és- (d) ütközők jobb oldalfölületeinek segélyével hajtjuk, míg az (i, j) fék az (a) tengelyen balra vándorolt (el) hüvely által nyitva tartatik. Hasonlóan működik a 3. és 4. ábrán föltüntetett fékberendezés is, A különbség a két kiviteli mód között az, hegy míg az előbbi kivitelnél az (i) féktárcsa az (f) fogaskerék agyán mereven van fölékelve és az (el) hüvely mozog az (f) fogaskerék meneteiben, addig a 3. és 4. ábra szerinti kivitelnél az (f) fogaskerék a ráékelt (i) féktárcsa furatában az (a) tengelyre fölékelt (el) hüvely meneteiben haladva tengelyirányban eltolódhat és hogy maga az (f) fogaskerék ezen tengelyirányú mozgását használjuk föl áz (i, j) fék lazítására az első kivitelhez hasonlóan. Egy további különbség végül az, hogy az emelés folyamata alatt az (i, j) féket nem külön fékmágnes, illetve elektromos elem lazítja, hanem az (o, p, i) súrlódó kapcsoló, valamint az (r, s) emelők. A (p) súrlódógyűrű ugyanis az (1) csavarok és rugók, valamint az (o) ellengyűrű által az (i) féktárcsa megfelelően kiképezett fölületéhez szoríttatik és a közte, valamint az (o) gyűrű és az (i) féktárcsa kőzött föllépő súrlódó erőnél fogva az (i) féktárcsával együtt forog. A teher emelésénél a (p) súrlódó gyűrű a (t) ütköző és az (r, s) emelő segélyével az (i, j) féket meglazítja, míg a sülyesztéskör az (o, p, i) súrlódókapcsoló behatása azáltal kapcsoltatik ki, hogy egyrészt az (r) emelő megfelelő hosszú (u) kivágással bír, melyben a (t) ütköző bizonyos határok között mozoghat, másrészt pedig a (p) súrlódó gyűrű, miután az (i, i) fék az (m) súly által záratott, a (v,. w) ütközők által — utóbbi az (y) álló részhez van erősítve — a további forgásban megakadályoztatik és így az (i, j) fék az (m) féksúly behatása alatt marad. A fék maga az (x, y) tokban van elhelyezve, mely egyúttal pl. mint olajtartály van kiképezve . és olajban mozog. Hasonlóan lehet ezen fék elvét nemcsak