69637. lajstromszámú szabadalom • Fordulatszámlálómű számológépekhez
az (1) számlálótárcsákkal összekötött és egyúttal hajtókerekek gyanánt használható, kétszeres átmérőjű (2) fogaskerekekbe kapaszkodnak és melyek, mint főleg a 3. ábrán látható, (54) tengelyükkel, az ismert zérusra állító ütközők (a tengelyen lévő (61) peckek és a fogaskerekeken ülő (601 ) ütközők) segélyével kapcsolódhatnak, mihelyt az (54) tengely, hosszirányában, eltolódik. Ezek a (61) és (601 ) ütközők úgy vannak elrendezve, hogy a rajzolt nyugalmi helyzetben egy teljes fordulat egytized részével vannak egymáshoz képest eltolva, hogy tengelyük kétszeri fordulata alatt, az alább említett okokból, csak tizenkilenctizeddel vitessenek tovább és így a velük kapcsolatban álló (2) fogaskerekek, melyek kétszer olyan nagy átmérőjűek, csak tizenkilenchuszad fordulatot végezzenek. Az (58) zárókilinccsel egy (63) ütközőfölület van összekötve (1. és 3. ábrák), mely, mihelyt a zárókilincset, a (10) szárnyasfogantyúnak az (y) nyíl irányában való forgatásával, bal felé nyomjuk, az (54) tengellyel összekötött (64) ütköző alá tolódik. Ezáltal ez a (63) fölület meggátolja, hogy az (54) tengely, mely a (7) tengely minden egyes fordulata alatt két fordulatot végez, rugójának hatása alatt, tengelyirányban eltolódhassék, mihelyt az (54) tengely (65) orra, az első fordulat végén, ismét az (57) szelence (66) bevágása fölé jut, ami a tengely hosszirányú eltolódását lehetővé tenné. Csak a zérusra állítás végén, tehát á második fordulat végeztével, ha az (58) kilincs ismét becsappan a (131 1 ) kivágásba, teszi a (63) ütközőfölület is az (54) tengelyt a hosszirányú visszatolódásra (a (61, 601 ) zérusra állító ütközők kiiktatására) ismét szabaddá. A leírt berendezés működési módja már most a következő: A rajzolt nyugalmi helyzet az (1) számlálótárcsaknak az összeadási és szorzási műveletekhez való helyzetét ' jelenti, melyben az (1) számlálótárcsáknak a 3. ábrán (a)-val jelölt (o) számjegyei lát- 1 hatók a (19) nyílásokban és a számlálótárcsák ismert (42) peckei a (47) kapcsoló emelőfejek fölső oldalára feküsznek (2. ábra). Ha most az (1) számlálótárcsákat, a kivonási és osztási műveletekhez kiindulási szám gyanánt^ a másik, (b)-vel jelölt (O)-okra kell beállítani, a (10) szárnyasfogantyút ellenkező irányban (az (y) nyíl irányában) forgatjuk. Minthogy most a (13) szelencét az (58) zárókilincs nem gátolja forgásában, a (7) tengely ennél a forgásnál hatástalan marad. Ellenben az (54) tengely hat most, melynek (57) szelencéjét az (59) zárókilincs fogvatartja. Ennek következményé az, hogy az (54) tengely, mely ezalatt két fordulatot végez, első fordulata alatt, a (61) és (601 ) peckek eltoltan való elrendezése következtében a (60) kerekeket kilenctized fordulattal, második fordulata alatt pedig tíztized fordulattal viszi magával. Ez a tizenkilenctized fordulat, a (60) és (2) fogaskerekek közti 1:2 áttevési viszony folytán, az (1) számlálótárcsák tízenkilenchuszad fordulatát hozza létre úgy, hogy az (a)-val jelölt (0)-ok helyett most a (b)-vel jelölt (I)-ok jutnak, a (19) leolvasó nyílások elé. Az (1) számlálótárcsák ekkor az (y) nyíl irányában forognak, miközben a (42) peckek a (47) kapcsolóemelőfejek fölső oldaláról azok alsó oldalára vándorolnak. E fordulat végén a (61) és (601 ) ütközők pontosan szemközt állanak egymással úgy, hogy most, a (10) zérusra állító szárnyasfogantyúnak az (y) nyíl irányában való minden további forgatásakor, valamenynyi, esetleg elforgott (1) számlálótárcsát az (54) zérusra állító tengely és ennek (60) fogaskerekei szabályosan magukkal vihetik az új kiindulási, vagy zérushelyzetbe. Ha ismét a másik, az (a)-val jelölt O-okat akarjuk kiindulási számok gyanánt beállítani, csak a (10) szárnyasfogantytú kell az (x) nyíl irányában körülforgatni, mikor is újból a (7) tengely működik, mely a részeket a rajzolt nyu-1 galmi helyzetbe állítja vissza.