69626. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőanyagbevezető készülék égési erőgépekhez

ereje a szelep nyitásakor erősen növekedik. A gázosító számos, körben elrendezett (5) csőből, egy középső (6) csőből és két (7, 8) gyüjtőszekrényből áll, és egészben vagy részben a gép (9) kipuffogó csatornájában van elhelyezve. A (7) gyüjtőszekrényen keresztülvezetett középső (6) csőbe (10) cső torkollik, amelyet (11) elágazás a két (14, 15) tüzelőanyag-tartályból kiinduló, fölfelé irányított (12, 13) csövekkel köt össze. Ezek a csövek egy kézzel állítható, közös szabályozó elemmel, p. o. az egymáshoz képest bizonyos szöggel eltolt két (17, 18) furattal ellátott (16) csappal vannak fölszerelve. A (10) csőnek a (11) elágazásba nyíló (19) torkolata a tüzelőanyag szívóvezetékeiben szokásos fojtónyílással van ellátva. A (6) csőben kívül a (10) cső másik vége finom (20) légbevezető nyílások vannak kiképezve. A gépet benzinnel vagy más könnyen illó tüzelőanyaggal, pl. a (14) tártályból indítjuk meg. Ekkor a (16) csapot úgy állítjuk be, hogy (17) furata nyitva, (18) furata ellenben teljesen zárva legyen. Ha most a mótor tengelyét forgásba hozzuk, akkor az előidézett szívás egyrészt az (1) légszelepre hat, amely (2) rúgó ellenállása és a gép kis sebessége folytán csak kevéssé nyílik, másrészt a (4) csövön (5—8) gázosítón és (10, 11) csöveken keresztül a (14) tartályban lévő folyadékra úgy, hogy ez a (10) csőbe emelkedik föl és a gázosítóba folyik. Egyidejűleg, miként a bevezetésben említettük, a (20) lyukakon csekély mennyiségű levegő szívódik be, minek folytán "a folyadéksúgár a (6) csőben finoman szétoszlik. Amint most a folyadék a (8) szekrényen keresztül szívatik és az (5) csövekben oszlik el, miközben sebessége csökken és fölülete erősen növekedik, az alacsony nyomás folytán bőségesen elpárolog úgy, hogy a (3) tokban a robbanékony keverék keletkezik. A gyújtás megtörténvén, a gép járni kezd. Néhány löket után (már néhány másodpere múlva) a (9) csatornán keresztül kipuffogó égéstermékek a (6) csövet észrevehetően fölhevítik, s ha most a (16) csapot úgy állítjuk be, hogy a (18) furat nyitva, a (17) furat pedig majdnem zárva legyen, akkor a szívás egyszersmind, sőt nagyobb mértékben a (15) tartályban lé\ő nehezebben párolgó tüzelőanyagra, petróleumra, nyersolajra stb. hat úgy, hogy a forró gázosítóba benzinben szegény keverék szívódik be, ahol lényegileg ugyanúgy viselkedik, mint a föntebbiek szerint a benzin, amikor a gázosító még hideg volt. További rövid idő múlva a (16) csapot már úgy állíthatjuk be, hogy a (17) furat teljesen záródjék és csak a (18) furat legyen nyitva; a gép ekkor egyedül a (15) tartályból vett Tüzelőanyaggal működik. A (16) csap átállításával azonban ezután már bármikor lehetséges, hogy a gép járásának legcsekélyebb megzavarása nélkül a nehezen illó tüzelőanyaggal való üzemről a könnyen illó tüzelőanyaggal való üzemre, vagy megfordítva, avagy a két tüzelőanyag tetszőleges keverékével való üzemre térjünk át. A (2) rúgó mineműsége és beállítása folytán a tüzelőanyag bevezetése önműködőlég a szükséglethez alkalmazkodik úgy, hogy a helyes keveredési arány a levegő és tüzelőanyag között bármilyen fordulatszámnál mindig megmarad. A szívás a (10) és (12) vagy (13) csövekben a folyadéknak a gázosítóban való bőséges párolgása ellenére is mindig hatásos marad, mert az elpárolgás a (6) cső és (8) gyüjtőszekrépy alkotta szűkebb térből az (5) csövek, (7) gyüjtőszekrény és (4) csőalkotta sokkal terjedelmesebb térbe való átmenetelnél áll be és így észrevehető nyomásemelkedést nem okoz. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A kipuffogó gázok fűtötte tüzelőanyaggázosító főként automobilmótorokihoz és effélékhez, azáltal jellemezve, hogy az a kipuffogó csatornában elhelyezett csöves kazán módjára van kiképezve és elgözölögtető csöveinek összes keresztmetszete a folyékony tüzelőanyag átömlési keresztmetszetéhez képest olyan terjedelmes, hogy a beszívott fo-