69617. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénnek és hasonló anyagoknak gáztalanítására
alul (G) generátoraknában folytatódik. A gázok keringő mozgását ennél a készüléknél is valamely gáznak, pl. kész kőszéngáznak az (i) injektorfúvókák útján való befúvatása által eszközöljük. A készülék melegrefúvására a primér szelet a (d) tolattyú nyílásán át, a szekundér szelet pedig a (k) tolattyú kinyitása útján vezetjük be; ez utóbbi a (G) generátorból jövő gáznak az (R) regenerátorban való tökéletes elégését okozza. Miután erősen tapadó szenek gáztalanításánál a szén lecsúszását illetőleg a (K) gáztalanító kamrában, illetve, retortában könnyen nehézségek lépnek föl, ezért ezen készüléknél célszerűen egy kilökőberendezést alkalmazunk. Ezen berendezás áll a (K) retorta fölső hengeres részében vezetett és azt az (F) és (H) adagoló tölcsértől elválasztó (A) dugattyúból, amely a gáztalanítás közben, vagy az önsúlyával vagy egy megterhelés által erősen rászoríttatik a szénrétegre- úgy, hogy az utóbbi magas nyomás alatt gáztalaníttatik és ezáltal tömör kokszot kapunk. A gáztalanítás befejezése után az (A) dugattyút lefelé lökjük úgy, hogy az az esetleg rajta tapadó kokszlepényt egészben és egyszerre lelöki. A dugattyú célszerűen olyan hosszú, hogy az fölhúzott helyzetben az (F) adagoló tölcsérnek oldalsó (H) részét alsó végén elzárja úgy, hogy a tölcsér szénnel megtölthető és azután elzárható, mire azután az (A) dugattyúnak a (H) toldat fölé való további emelésénél az utóbbiban lévő szén a gáztalanító kamarába lecsúszik. Az (A) dugattyú szükség esetén az (1) gázkiáramló nyílás elzárására is szolgálhat. A generátor alsó részét az (m) fal által célszerűen két részre osztjuk (2. és 3. ábra) úgy, hogy a koksz elégetésé nem az alsó résznek összes rostélyfölületén, hanem csak annak (Y) felén megy végbe, míg a másik a (C) röstélyíélre csak koksz rakódik le, amely részleges elégetés által nincs tisztátalanítva. Az így kapott kokszot a generátor alsó részében lévő (T) ajtón át lehúzzuk, míg a szemben lévő (S) ajtó a rostélynak a salaktól szokásos módon való megtisztítására szolgál. A koksz kihúzása előtt a (C) térbe célszerűen kevés vízgőzt vezetünk be, mely az ezen (C) térben lévő kokszot vízgáz képzése közben lehűti úgy, hogy a koksz leoltva a generátorból eltávolítható, mimellett a (V) égési térben lévő égő kokszréteg nem hűttetik le. * SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás szénnek és hasonló anyagoknak gáztalanítására, amelynél a szenet vagy máseffélét fölmelegített gázzal vétetjük körül, jellemezve azáltal, hogy a gázgenerátortól vagy máseffélétől vett kőszéngázt mielőtt az a gáztalanítandó szénrétegbe ismét belép, olyan hőmérsékletre (kb. 700—1000 fok C.-ra, illetve 1200 fok C. fölé) hevítjük, amelynél annak alkatrészei részben vagy egészen megbontatnak. 2. Az 1. igény szerinti eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a generátorból vett, fölmelegítendő kőszéngázt a gáztalanítandó szénrétegbe való belépése előtt olyan hőmérsékletre (700—1000 fok C.) hevítjük, amelynél1 a kőszéngázban lévő kátránygőzök gázalakú termékekké bontatnak szét, a gáznak gázalakú szénhydrogénjei azonban nem szenvednek lényeges bomlást. 3. Az 1. igény szerinti eljárás foganatosítási módja, amelynél a fejlesztett kőszéngáz a generátornak izzó kokszrétegén vezettetik át és azután a gáztalanítandó szén vagy másefféle körül áramlik, jellemezve azáltal, hogy a kokszréteget a szénhydrogének megbontására szükséges, 1200 fok C. fölötti hőmérsékletre fúvatjuk és a gázfejlesztésnél a keletkező gázt közvetlenül a generátorból . való kivezetése előtt az izzó kokszoszlopon keresztül vezetjük oly célból, hogy gázgenerátorban hydrogént fejlesszünk.
