69610. lajstromszámú szabadalom • Eljárás valamely diafragmatöltésének befolyásolására

lyamat alatt, a diafragma töltését, pl. va­lamely positiv értékről 0 értékre, sőt va­lamely negatív értékre is leHet hozni. Valamely diafragma töltésének adsorb­cióval történő megváltoztatására pél^i gyanánt a következő kísérleteket említ­jük föl; Viskozéből álló diafragma negativ töl­téssel bír. Ha azonban a viskozét vala­mely valódi festékkel- vonjuk be, a dia­fragma töltését megváltoztathatjuk, ha pl. valmely positiv festőanyaggal dolgozunk. Ezt a viskoze adsorbeálja és a festőanyag a viskoze töltési képessége. változásának mértékét állapítja meg. Ha pl. a viskozét methylkék festékkel színezzük, mely anyag positiv töltéssel bír, akkor a vis­kozediafragma a positiv oldal felé rakó­dik át. Ha enyvoldatot osmozálunk alkalmas diafragmák közt, melyek közül a katódi­kus diafragma, pl. viskozéből áll, akkor az enyvnek bizonyos positiv, gluíinszerü részecskéi vándorolnak a katódatérbe. Ha azonban aluminiuoxidot teszünk az ol­datba, akkor ennek a negativ diafragmá­hoz való adsorbciója következik be, mely j ezáltal, jellégét, a positiv oldal felé/ meg­változtatja. Ily módon azután bizonyos elektropositiv anyagoknak a katódatérbe való vándorlásai megakadályoztatnak. Mint föntebb említettük, valamely dia­fragma töltését nem csak adsorbcióval, hanem valamely, eredetileg azzal egyesült anyag desadsorbciójával is meg lehet vál­toztani. Ha pl. valamely, gyöngén negativ anyag­diafragrnát nátronlúggal főzünk, akkor az agyaghoz adsorbeált kovasav desadsor­' ' " - i beálódik és most már az aluminiumoxid­nak az agyagdiafragma töltési jellegére való hatása jut túlsúlyra. Ez tehát többé, vagy kévésbbé indifferens lesz. Ha az enyv osmozálásnak ezen leg­utolsó példa előtt említett példájánál a reakciókeverék a folyamat közben való­ságos ionok kivándorlása folytán, inkább savanyú jelleget vesz^Eöl, akkor az alu­muniumoxid említett hozzáadásával előbb képződött adsorbció ismét oldódik, és most már olyan bázikus anyagoknak a kató­dikus diafragmán keresztül való vándor­lása következik be, melyek előzőleg visz­szatartattak. Ilymódon a diafragma tölté­sének megváltozása egy és ugyanazon mű­veleten belül és ezzel a folyamat közben a bázisok frakcionálódása érhető el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás valamely diafragma töltésének befolyásolására, azáltal jellemezve, hogy a diafragma adsorbcióállapotát változtatjuk. 2. Az 1. igénypont igényelt eljárás foga­natosítási módja, azáltal jellemezve, J hogy a diafragmáriak alkalmas anya­gok adsorbciójával a kívánt poten­ciált adjuk. 3. Az 1. pontban igényelt eljárás fogana­tosítás módja, azáltal jellemezve, hogy a diafragmát az adsorbcióktól megsza­badítjuk. 4. Változtatható töltéssel, biró diafragma előállítására és fölhasználására szol­gáló eljárás, azáltal jellemezve, hogy a diafragmán az adsorbciók nagyságát és természetét a munkafolyamat alatt változtatjuk. PAUAS RÉ8ZVÉNYTXH8A8ÁG NYQMDÁJA BUDAPFSTFN

Next

/
Thumbnails
Contents