69590. lajstromszámú szabadalom • Beiktatószerkezet fölvonókasok forgókészülékeihez

(42) csévén át a (43) vezetékben folytatódik és a (26) "kontaktushoz van csatolva. Ha a (25, 26) kontaktusok egymással öszsze vannak kötve, akkor a (42) mágnesesévé a (44) szögemelőt vonzza és ezáltal egymással összeköti a (45) és (46) kontaktusokat, melyek az áramot a (47) motorhoz vezetik. A rajzon a (44) emelő a megszakítási helyzeitben van föltüntetve. A 2—4. ábrán látható (19) feszítőrúgó helyett a 6. ábra szerint a rúgóhatás alatt álló (48) feszítődob is alkalmazható, mely mozgásánál ugyanúgy, mint a 3. és 4. ábrán föltüntetett (20) rúgótányér, alkalmas átviteli elemek közbeiktatásával a (25, 26) kontaktusokat megszakíthatja vagy a (34) vezérlőkötelet rögzítheti. A 7. és 8. ábrán az ellensúly rögzítőszerkezetének egy kiviteli alakja oldal- és fölülnézetben van föltüntetve. A (9) ellensúlyon az (50) csapágyban forgatható (49) tengelyen az (51) excenterek vannak nak ágyazva. A (49) tengely az erős (52) rúgó hatása alatt áll, mely az (51) excentereket rendes üzemben a (9) ellensúly (53) vezetősineitől biztosan távoltartja. Az (54) csaphoz erősített (15) fogókötél az (51) excenterek egyikére vagy a (49) tengelynek a rajzon pontozottan föltüntetett (55) forgattyújára hat. Ha a (15) fogókötél fokozott húzóerőnek van alávetve, akkor az (52) rugót, valamint a (49) tengelyt elforgatja, és az (51) excenterek orrai a (9) ellensúly (53) vezetősineit az (56) ellensúlyvezetékekhez szorítják. A 9. és 10. ábrán az ellensúly rögzítőszerkezetének egy másik kiviteli alakja van oldal- és fölülnézetben föltüntetve. Ezen kivitelnél a 8. ábra szerinti (52) rúgó elmarad és a (15) fogókötél az (57) emelő végére hat, mely a végén az (51) excentereket tartó, forgatható (49) tengelyre van erősítve. Az (57) emelő közepéhez a (7) ellensúlykötél van erősítve, mely az emelőt jobbfelé.igyekszik forgatni. Ezt az elforgást azonban a (9) ellensúlyon alkalmazott (58) orr gátolja. Ha a (7) ellensúly kötél elszakad, az (57) emelő és vele a (49) tengely, valamint az (51) excenterek a (15) fogókötél húzóereje által balfelé forgattatnak és az (51) excenterek orrai ugyanúgy, mint a 7. és 8. ábránál a (9) ellensúly (53) vezetősineit az ellensúly (56) vezetékeihez szorítják. A leírt szerkezetek működése, célja és hatása a következő: Ha az 1. ábrán föltüntetett kivitelnél a (2) teherkötél leszakad, az (5) kas lesülyed, a (10) emelők azonban a (15) fogókötél által fogvatartatnak és a (13) ékek fölemeltetnek. Ezáltal a fogószerkezet működésbe hozatik és az (5) kas a vezetősinekhez szoríttatik. Minthogy azonban a (9) ellensúly is a (15 fogókötélre van függesztve, az (5) kas és a hasznos teKer súlya a (9) ellensúly súlyának megfelelő értékig kiegyensúlyoztatik. Rendes körülmények között a (9) ellensúlya = a kas, Yi hasznos teher és a (15) fogókötél a kast és hasznos terhet ezen értékig fogvatartja, míg a kasnak a fél hasznos terhem túlmenő terhelését a fogószerkezetnek kell fölfognia. Ha a (7) ellensúlykötél szakad el, a (9) ellensúly a (15) fogókötélen függve marad, a fogókötél a fogószerkezetet működésbe hozza és a kast a hasznos teherrel együtt a leírt módon tehermentesíti. A 2. ábra esetében a (15) fogókötél nem közvetlenül a (10) emelőhöz, hanem a (20) tányérhoz van erősítve és a kötelet a (19) rúgó tartja feszesen. Ezáltal elérjük, hogy a (15) fogókötél mindig kissé meg van feszítve és a (17) csigáról nem eshet le. Ha a (2) teherkötél vagy a (7) ellensúlykötél elszakad, a rúgó összenyomatik, a (21) menesztő a (10) emelő alá fekszik és a fogószerkezet az 1. ábra kapcsán leírt módon működésbe lép. A 3. ábrán a fogókötél működése még ki van terjesztve, amejinyiben a fogószerkezet üzembelyezésén és tehermentesítésén kívül még a fölvonógépet is megállítja. A teher- vagy ellensúlykötél elszakadásánál a (19) rúgó összenyomatik, a (20)