69544. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti kocsikapcsoló
gót hord, mely egyrészt az (57) vezetékre, másrészt az (56) vállra támaszkodik és az (54) dugattyúra ható légnyomással szemben hat. Az {55) dugattyúrúd egy lengő (59) bütyökre hat (1. és 4. ábra). Az (55) dugattyúrúd továbbá egy (60) vállal bír (5. ábra), mely a (29) szelep (62) rúdját körülvevő szorítószerkezet mozgatható (61) szorítópofáját működteti. Ha valamely oknál fogva a fölégtartányban a nyomás megszűnik vagy igen kis mértékre csökken, amikor a kapcsolók össze vannak kapcsolva, akkor «z (58) rúgó az (55) dugattyúrudat addig mozgatja, amíg a (60) váll a (61) szorítópofába ütközik és a (62) szeleprudat összeszorítja. Egyidejűleg egy (63) rúgó (5. ábra) az (59) bütyköt tengelye körül elforgatja úgy, hogy annak kampószerű vége azon (23) dugattyú nyúlványának (64) kivágásába hatol, mely csúszó kontaktustartójának kitolása céljából kimozdult (1. ábra jobboldal) úgy, hogy ezen dugattyú a kitolt helyzetben rögzíttetik. Ezen berendezés a (29) szelepnek a kitolt (18) kontakiustartónak is (23) működtető dugattyújának minden nem kívánt mozgását meggátolja az esetben, ha a nyomóközeg nyomása kiáramlás vagy egyébb oknál fogva lecsökken. Ezen hatás mindaddig tart, amíg a nyomás ismét annyira föl nem emelkedett, hogy az (54) dugattyút az (58) rúgó összeszorítására el nem tolja, ami az (59) bütyök visszaforgását és a (61) szorítószerkezet oldását okozza. Oly célból, hogy a (15) szekrény mellső oldalán lévő azon nyílás megvédessék, melyen a (18) csúszó kontaktustartó kitolatik, íüggélyes irányban liengő (65) és (66) csappantyúk vannak elrendezve (1., 3., f5. és 8. ábra), melyek a kontaktustartó fölött és alatt fekszenek és végeiken a megfelelő (67) és (68) karokkal bírnak; utóbbiak, a szekrény oldalfalain lengetlietően vannak ágyazva. A kointaktustartó oldalain célszerűen (69) kerekeikkel vagy görgőkkel van ellátva, melyek a szekrény oldalfalain megerősített (70) peremeken gördülnek (3., 5., 6. és 8. ábra). Ha a (18) csúszó kontaktustartó a szétválasztott kapcsolókészüléknél rendes helyzetében vam, akkor a fölső (65) csappantyú a kontaktustartó mellső vége fölött nyugszik, míg az alsó (66) csappantyú a kontaíktustartó mellső végének alsó fölületére támaszkodik, amennyiben a kontaktustartó oldalain kiképezett (71) bütyök által ezen helyzetben tartatik, mely bütykök a lengő (68) karok meghosszabbítására hatnak. A csappantyúk ezen helyzetben a kontaktustartó fölött és alatt a nyílást elzárják és ezáltal tisztátalanságokniak és nedvességnek a szekrénybe való behatolását meggátolják. Ha két kapcsolókészülék egymáshoz közelíttetik és a kontaktustartók egyike a kapcsolás helyzetébe előretolatik, mint azt az 1. ábra mutatja, akkor a (65) csappantyú a (72) bütyökfölölet által fölemeltetik és a (66) csappantyú lefelé lenghet, miáltal a kontaktustartó szabadon mozoghat. A (15) szekrény a kapcsolófejen bármely megfelelő módon mereven v^gv másként tartható; a rajzokon föltüntetett kivitelnél ezen szekrény mellső végén (73) csavarok segélyével (2. ábra) van a kapcsolóhoz erősítve, míg a hátsó végén egy (74) csuldótag segélyével a kapcsolóra van függesztve (2. és 3. ábra). A (74) csuklótag a kapcsoló (75) nyúlványával van összekötve, mely nyúlvány és a (15) szekrény (77) fala között egy (76) rúgó van behelyezve. A szekrény mellső végén lévő (73) csavarok egy kevéssé lazák lehetnek úgy, hogy a (76) rúgó és a csuklótagfölfüggesztés a szekrény és a kapcsolófej között csekély relatív mozgást tesz lehetővé. Mindegyik (15) szekrény egy (78) gyűrűs toldattal és egy (79) nyúlvánnyal lehet ellátva és pedig a szekrény mellső végén mindegyik oldalon egy. Ezen gyűrűs toldat és nyúlvány a kapcsoló hossztengelyéhez oly szög alatt hajlik, mely megfelel a kapcsolófölületek hajlásának és a két összekapcsolandó kapcsoló szekrényeit pontosan egymáshoz vezeti, ha ' azok kapcsolás céljából összehozatnak,