69458. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés önműködő vagy félig önműködő üzemi távbeszélőberendezésekhez

inert berendezésekkel kell ellátva lennick, míg valamennyi, a kivételes üzemhez szükséges kapcsolóberendezés, mint pl. külön vizsgáló relaisk, beszédátvivő­szerkezetek, jelzőkészülékek stb. a cseké­lyebb számban elrendezett, előrekapcsolt esO'portválasztókbafi foglaltatnak. A két­féle üzejnfajtához ját csoportválasztók •elrendezése még azon jelentékeny előnyt is nyűjtja, hogy nem kell valamennyi illető csoportválasztónak a kivételes üzem­hez szükséges kapcsolóberendezésekkel fölszerelve lennie,"hanem éppen csak annyival, mint, amennyi a távolsági kap­csolatokhoz éppen szükséges. A találmány lényege változást nem szen­ved, ha a beérkező forgalom vezetékvá­lasztói helyett a távozó forgalom választói (híváskerésők, előválasztók) használtat­nak a helyi előfizetővezetékeknek a tá­volsági forgalmú központhoz való kap­csolására, mikor is azután a távolsági for­galmú központból mindenekelőtt egy kü- -lön kapcsoló úton át, azután pedig egy híváskeresőn, vagy előválasztón át jutunk az előfizetőyezétékhez. É foganatosítási mód, a vezetékválasztók használatával szemben, főleg akkor előnyős, ha a hívás­keresők, vagy előválasztók, a kapcsolás és szerkezet tekintetében, olcsóbbak, mint a vezetékválasztök. Áltálában: a jelen talál­mány értelmében azok a választók (veze­tékválásztók, híváskeresők, előválasztók), melyéken át a távolsági központ valame­lyik helyi előfizetővezetékkel kapcsolatba jön, „előfizetőválásztó'-riak nevezhetők, minthogy vagy helytálló kontaktusaik (hí­váskeresőknél és veízetékválasztóknál), vágy mozgó kontaktusaik (az előválasz­tók kapcsoló karjai) az előíizetővezetékek­kel vannak összekötve. A távolsági' kapcsolat üzeméhez külön kapcsoló uták elrendezése még egy to­vábbi előnnyel is"jár. Tegyük föl ugyanis, hogy egy. 50ÖÓ előfizetőkapcsolattal biró központban, 500, egyenkint 10 vezeték­választóból álló csoport, továbbá, a tá­volsági központban, 100 távolsági állomás van elrendezve. Egy távolsági kapcsolat létesítésére ekkor pl. I., II. és III. cso­portválasztókat kellene használni, hogy egy vezetékválasztóhoz jussunk. A talál­mány szerint már most, az ezen csoport­választókon át vezetett úton, a vezeték­választóval (vagy magával az előfizető­vezetékkel) csak egy előkészítő kapcsolat létesül. Az így elért pontból azután egy megkerülő kapcsolatot érünk el, mely a fönti példában már csak egy úgynevezett „százas'-rendszert igényel, mert az elért helyből csak a 100 távolsági állomás egyi­két kell kiválasztani tudni. A megkerülő út e körfolyamban tehát rövidebb, mint az előkészítő út. • A találmány értelmében az előkészítő út csak azon kapcsoló folyamatokat tar­talmazza, melyek egy előfizetőválasztót (vezetékválasztót) a távolsági kapcsolatra előkészítenek, míg a távolsági kapcsolatot létesítő kapcsoló folyamatok célszerűen a megkerülő útra vannak beosztva, mert ekkor a hosszabb előkészítő út választói, rövid idei igénybevétel után, további kap­csolatok létesítése céljából, ismét sza­baddá tehetők. Egy további előnyt hoz létre a külön kapcsoló utak jelen új elrendezése a tá­volsági forgalom vezetékeinek jobb ki­építhetése tekintetében (vastagabb réz­dróterek pupintekercsek stb.) Ha a helyi és a távolsági üzem az egész berendezés­ben keverve lenne, a helyi központok közt lévő valamennyi összekötő vezetéket job­ban föl kellene szerelni, míg, az utak je­len elkülönítése esetén, ennek csak a tá­volsági kapcsolóvezetékeknél kell meg­történnie, Másrészt: a távolsági forgalom vezetékeinek megjavítására való tekintet­tel is mindkét üzemfajtánál mindig ugyan­olyan előfizetőválasztók alkalmazhatók, mert ekkor a távolsági forgalomnak meg nem változtatandó előfizetővezetékek van­nak e választóikhoz kapcsolva. A távolsági forgalom számára külön kapcsoló utak alkalmazása a helyi forgalom előfizető­választóinak közösen való használata mellett tehát lehetővé teszi egyrészt a ja­vítandó vezetékek, másrészt pedig az elő-

Next

/
Thumbnails
Contents