69448. lajstromszámú szabadalom • Belső elégésű erőgép
lése megakadályoztassék. A. kibocsátósze- | lepen négy .(62) nyílás van kiképezve, melyek a hengeres szelep fölületén akként vannak elrendezve, hogy kellő időközökben a hengereknek megfelelő kibocsátónyílásait szabályozzák. Ezen szelepnek fölső vége a (63) csapágyban van ágyazva és a szelep alsó végéhez csatlakozó (64) hajtótengely a (65) csapágyban nyer ágyazás!. Ezen csapágyak a szelepet tartják és vezetik és ezáltal a szelep és háza közötti kopás elenyésző. A (64) hajtótengely a szeleppel egy tengelykapcsoló segélyével f köttetik össze, mely akár a mellékelt rajz 13. és 14. ábráin, akár pedig a 15., 16. és 17. ábrákon föltüntetett foganaíosítási alakkal bírhat. Az első esetben a szelep (64) hajtótengely ének fölső vége két (66) karba megy át, miket a (67) karima köt egymással össze, mely utóbbi csavarok vagy csapok segélyével a szelep alsó végéhez van erősítve és a kiáramló égéstermékek távozására a középvonal felé haladó nyílással bír. A (64) hajtótengely a hűtővíz keringésének lehetővététele céljából üregesen van kiképezve és a (66) , karok ugyancsak üregesek, hogy össze- ! köttetés létesüljön a szelep hűtőköpenyével. A (15., 16. és 17. ábrákoa bemutatott, összekötőszerkezet hasonló az imént ismertetett összekötőszerkezetekhez. Ezen gzerkezeti megoldás szerint a hajtótengely fölső vége oly fölfelé hajlított (68) karokkal bír, melyekben a víz keringésére (69) nyílások vannak. A (68) karok szembenfekvő végeiken (70) fülekkel vannak ellátva, melyeknél fogva a hajtótengely csavarok vagy csapok segélyével a szelep alsó végéhez erősíthető. Hogy ezen összekötőszerkezet a szelephez viszonyítva központos helyzetet foglaljon el, a (68) karokon fölfelé irányuló (71) fülek vannak elrendezve, melyek a szelep fenekében létesített nyílásokba illenek. Szükség esetén a bebocsátószelep ugyancsak ellátható vízhűtéses köpennyel, mely a hengerek hűtőköpenyével áll összeköttetésben. Ebben az esetben a bebocsátószelepet a kibocsátószelephez hasonló mó-1 don rendezzük el és az előbb ismerteteti összekötőszerkezet egyikével vagy másikával látjuk el. A kibocsátószelep hűtőköpeny ének felső vége a (73) csövön keresztül a hengerek hűtőköpeny ével áll összeköttetésben, míg a szelep forgatására szolgáló üreges (64) tengely alsó vége a hűtővíz keringetésére szolgáló (74) szivattyúval áll összeköttetésben. Utóbbit előnyösen ugyanazon (64) tengely hajtja, mely a szelep forgatását is végzi. A (15) olajszivatví tyút célszerűen az a tengely működteti, mely a. bebocsátószelep forgatására szolgál. A bebocsátó és kibocsátószelepeket i görbített tengelyen megerősített (13) csavarkerék működteti, mely a bebocsátó, illetve kibocsátó szelephez tartozó megfelelő (75, illetve (76) csavarkerekekkel működik együtt. A gázalakú égéstermékeket a kibocsátószelep alsó végétől a (77) cső vezeti el, míg a tüzelőanyagot a bebocsátószelep alsó végéhez a (78) karburátor vezeti. Tömítetlenségek elkerülése céljából az egyik vagy mindkét szelep | (79 és 80) hornyokkal látható el és a hozzátartozó szelepházak falában is hasonló (81, 82 és 83) hornyok képezhetők ki. Mindkét dugattyú fölső vége belülről és kívülről a (84) olajcsatornákon keresztül olajoztatik, melyek az olajtartóktól lefelé vezetve az üreges (37) hüvelyrészek aljába torkolnak. Ezen olajvezető (84) csatornák alsó végei kifelé irányítva meg vannak törve és ha a dugattyú löketének alsó végéhez ér, a (84) csatornákkal közlekedésbe jövő, kellő számú, sugaras el- ' rendezésű (85) csatornákba olaj jut és ezáltal a dugattyú fölső részének külső fö•lülete is kellően olajoztatik. A dugattyú középső részének olajozása, miként azt már ismertettük, az üreges (28) csapon át történik, melybe az olaj a (31) olajtartóból jut. Ázonfölül még (86) olajcsatorriák is vannak alkalmazva, melyek az üreges (37) hüvelyrészben lefelé haladnak és az olajat a (87) olajtartókba juttatják, melyekből az az üreges (28) csap belsejébe folyik. A dugattyú alsó részének
