69443. lajstromszámú szabadalom • Nyomásra és húzásra igénybevett elemek körülkötött betonból

tét, ill. hosszmetszetét és a D—D vonal mentén vett keresztmetszetét tüntetik föl.', Végül a 8. ábra nagyobb léptékben rajzolt met­szet a 6. ábra C—C vonalában'. Az 1. és 2. ábra föltűn tette, ikét végén alátámasztandó tartó nyomott övében, pl. a megfelelő keresztmetszetű tömör öntött­vas (1) rudat tartalmazza, amely akár egy darabból állhat, akár pedig több darabból lehet összetéve. Ezt a tömör rudat ismert módon folytvasból vagy acélból való (2) tekercseléssel vagy egyes, a rudat körül­fogó kengyelekkel látjuk el. Ennek a te­kercselésnek, ill. a kengyeleknek a köz­távolsága általában a törzsszabadalom adatai alapján határozandó meg. A tartó alsó övében a szokásos (18) húzott vasa­lást rendezzük el, amely abból ^ célból, hogy az egész vasalás betonburkolat nél­kül is teherbíró vázat alkosson és így az állványozás a terhétől mentesítve és rész­ben vagy egészben mellőzhető legyen, (19) végeinél az (1) nyomott vasalással valamely módon p. o. (21) csavarokkal össze van kötve. Hogy a váz kellő merev legyen, az (1) öntöttvas bettétől (20) tol­datok nyúlnak le égészen a húzott övig, amelyek vagy egy darabból készülnek az (1) vasalással (1. az 1. ábrán balról), vagy ahhoz hozzá lehetnek illesztve (1. az 1. ábrán jobbról). Ezek a toldatok szintén körültekercselhetök (2) körülkötő vasak­kal (1.'az 1. ábrán balról). Rendeltetésűik abban áll, hogy a húzott vasat megtá­masszák és az erősen megterhelt építő­elemekben előálló nagy nyírási feszültsé­get fölfogják. Ily módon a két vasfajtából saját terhét viselő vázat kapunk, amely­nek a szükséghez képest bizonyos kezdeti 'feszültséget adhatunk. E végből csupán a (21) csavarokat kell a húzott vas végén erősebben meghúznunk. » A nyomott és húzott öv vasalását a maga egészében tekercseléssel vagy (22) kengyelekkel körülköthetjük a tartó szi­lárdságának növelése céljából. A 3. és 4. ábrák további példa gyanánt •egy rácsos tartó egy részét tüntetik föl, amelynek két övét magában véve ismert módon nyomott és húzott elemek kötik egymással össze. A (23) nyomott "elem az (1) öntöttvas rudat foglalja magában, amelyet a már leírt módon (2) körülikötő vasak vesznek körül úgy, hogy a beton be­'töltése után körülkötött beton övezi körül. :A (24) húzott öv a szokásos (18) húzott vasakat foglalja magában, amelyéket, mi­ként a rajzon, megfelelő közökben elren­dezett (25) kengyelek foglalhatnak egybe. A két (1) és (18) vasalás itt is össze van kötve ismét abból a célból, hogy beton­búrkolat nélkül is teherbíró vázat kap­junk, amelyben, ha kívánatos, kezdeti fe­szültséget létesíthetünk. Az 5. ábrán látható példa olyan tartó, amely egy (26) tartóoszlophoz csatlako­zik, tehát be van fogva, minek következ­tében pozitív és negatív nyomatékok I adódnak, amiért is az (1) öntöttvas vasa­lás az oszlopnál a tartó fölső övéből az alsóba, a -(18) húzott vasalás pedig meg­fordítva az alsó övből a fölsőbe megy át. A G. és 7. ábrák oly tartót tüntetnek föl, amelyben már maga az (1) öntöttvas vasa­lás rácsos' szerkezetű, míg a (18) húzott vasalás, úgy mint az 1. ábrán, a rácsszer­kezet alsó végeihez támaszkodva, annak j végeihez van rögzítve és pedig akként, J hogy a húzott vas megfeszíthető, hogy a váznak kezdeti- feszültséget adhassunk. Ez a berendezés két (27) ékből áll (6. és 8. ábra), amelyek félköralakúak lehetnek, hogy a húzott vas végét köréjülk hajlíthas­suk és (28) hurokká zárhassuk össze. A hurok meglazításának megakadályozására abba (31) éket illesztünk be, amely vagy csak a (32) kötésnél érvényesül vagy olyan hosszú, hogy egyfelől erre, másfe­lől az ellenágyazatra támaszkodik. A két éket (29) csavar köti egymással össze és rézsútos (33) fölületek mentén a tartóhoz képest harántirányban egymástól távolít­hatók vagy egymáshoz közelíthetők, mi­nek révén a húzott vasak megfeszíthetek vagy utánaereszthetők. A megrajzolt ki-I viteli példa szerint a rézsútos fölületek a nyomott vasalás oldalsó (30) kiugrásain

Next

/
Thumbnails
Contents