69405. lajstromszámú szabadalom • Készülék főleg gyógyfolyadékoknak száraz vagy többé-kevésbé nedves elporlasztására

(o2) nyílás a (q) karmantyú és a (b2) kilépő toldat megfelelő furatával szemben megbízhatóan rögzíttetik. Ezáltal a belélegzendő ködnek az (a) golyóba való kilépése meg van akadályozva, míg a (p) dugasz útján ködnek vagy folyadéknak a fölső (a) golyóból való belépését akadályozzuk meg. Oly célból, hogy az egyik vagy a másik porlasztóval (pl. a (g2, h2) porlasztóval) különösen élénk elporlasztást létesítsünk, ezen porlasztót köpenynyel, előnyösen áz (m) üreges golyóval úgy vehetjük körül, hogy a kibocsátott köd éppen a megfelelő helyen alkalmazott (ml) áttörést födje el, ami által az (m) üreges golyó vákuum alá helyeztetik és a (h2) szívócsőből porlasztandó folyadékkal töltetik meg, amelyen a köd a legélénkebb elporlasztás mellett fúvatik át. Ha az (m) golyó és az (ml) nyílás méretei azonosak úgy, hogy a köd egy része (ennek köpenye) már nem léphet az (ml) nyíláson ki, akkor ez a rész a golyó belső falaiba ütközve a golyóban örvénylik és mindenekelőtt nagy folyadékcsöppeket választ ki, melyek az (m) golyó alsó részében gyűlnek össze cs ezután a golyó belső faláról visszavert ködsugarakkal összeörvényelnek és elporlasztatnak úgy, hogy a ködsugár középső (x) részével, tehát az elporlasztás nagy mértékű fokozása mellett lépnek ki. A porlasztónak ezen, a ködképződést rendkívül fokozó burkolását természetesen csak akkor alkalmazunk, ha rendkívül erős mértékű folyadékporlasztás szükséges, míg oly folyadékoknál, melyekből a belélegzendő ködben kisebb mennyiség kívántatik, a folyadékot ezen köpenyes porlasztó nélkül, tehát csak fúvó- és szívócsőből álló porlasztóval porlasztjuk el. Hogy a fölső (a) golyóban lecsapódott folyadékot az (o) csőbe visszavezessük, a (p) dugaszt rézsútosan befelé és lefelé vezető furattal és az (o) csövet ezen furat alsó végével egy magasságban megfelelő hasítékkal láthatjuk el, hogy a (p) dugasznak az (o) csőhöz képest való kis mértékű elfordúlásai vagy eltolódásai hatástalanok maradjanak. A föltüntetett kiviteli alaknál föltételeztük, hogy a különböző folyadékok közös tartályban alkalmaztatnak. Ha ez nem volna így, akkor mindegyik folyadék számára külön tartályt kellene alkalmazni és ezek mindegyikébe a hozzátartozó szívócsövecskét kellene bevezetni és arra kellene ügyelni, hogy a ködből leváló folyadékcsöppek, melyek egymással összekeverednek, ne ezen külön tartályokba folyjanak vissza, hanem tetszőleges módon elvezettessenek. Bizonyos esetekben az alsó porlasztót a fölsőhöz viszonyítva elforgathatóan képezhetjük ki, oly célból, hogy pl. úgy az alsó, mint pedig a fölső porlasztó közvetlenül a (bl) és (b2) toldaton fúvathasson ki úgy, hogy a két (bl) és (b2) toldat közötti alkalmas összekötő rész használata esetében, melynek másik végén szájvagy orrbelélegző rész van elrendezve, különböző folyadékokat lehessen belélegzeni nedves köd alakjában. Ezáltal módunkban van különböző folyadékködök nedvességi fokát és pedig mindegyikét függetlenül a másiktól a szükségnek megfelelően beállítani. Az (a) és (a2) golyó és tartály külső fala és (r) belső fala közötti légköpeny a jobb hőszigetelés végett a Dewar-edények módjára evakuálható, célszerű azonban az egész berendezést átlátszóan kiképezni, hogy egyrészt az elpárologtatandó folyadékokat és azok hőfokát, másrészt magát a porlasztást a készülék használata közben megfigyelhessünk. Bizonyos esetekben mindegyik porlasztó ködsugarában alkalmazunk hőmérőt, mert a porlasztás folytán az egyes folyadékok elpárolgási melegének megfelelően egész különböző hőfokú ködöt kapunk, ha az (a2), illetőleg (o3) tartályokban a folyadékok egyenlő hőfokúak is voltak. A hőmérőt legkényelmesebben a (bl) illetőleg a (b2) kilépési toldatba szereljük.