69380. lajstromszámú szabadalom • Lépcsős kapcsolású elektromos transzformátor
rész egyik vége az (I) kontaktussal, a (13b) •és (13a) tekercsszárészek közt lévő elágazási pont pedig a (III) kontaktussal van •összekötve. A (13c) tekercsszárrész egyik -vége a (II) kontaktussal, a (13c) és (13d) tekercsszárrészek közt lévő elágazási pont pedig a (IV) kontaktussal van összekötve. A (13a) tekercsszárrész szabad végét a transzfosmátorkapocssal, a (13d) tekercsszárrész szabad végét pedig az egész transzformátortekercselés csomópontjával összekötve képzelhetjük. Ennél a lépcsős kapcsoló berendezésnek működési módja a rajz alapján könnyen követhető. Ha a (17) csúszókontaktus, mely -oly rövid, hogy többet, mint két (15) kontaktust, egyszerre nem*érinthet, az (I) és (II) kontaktusokat köti össze, akkor az egész {13) tekercsszár be van kapcsolva. Ha viszont a (II) és (III) kontaktusokat köti az össze, akkör a (13b) tekercsszárrész le van kapqsolva, míg ha az a (III) és (IV) kontaktusokat köti össze, a (13b) és (13c) tekercsszárrészek vannak lekapcsolva. Ezt a három különböző kapcsoló thelyzetet a (17) csúszókontaktus a (16) mozgatható kapcsolólemez előállításával éri el. Ez az elállítás kívülről, egy a (19) forgattyúnak a (11) olajkazán belsejéből kinyúló (20) tengelyén ülő (21) kar előállításával történik, mely forgattyúval a (16) kapcsolólemez egy (18) tolórúd közvetítésével van összékötve. A (21) kar, azokban a helyzetekben, melyeknek a (17) csúszókontaktus . említett kapcsoló helyzetei felelnek meg, pL lakat, vagy ólom- (plomba) segélyével, a (21) karban kiképezett (23) lyuk és a helytálló (22) körszegmeneben elrendezett (24) lyukak fölhasználásával, rögzíthető. Ez az egyszerű példa már fölismerhetővé teszi a kapcsolás törvényét. A (13) tekercsszár két részre van bontva, melyek egyike, az említett példánál, a (13a) és (13b), másika pedig a (13c) és (13d) részekből áll. Az •egyik tekercsrész csatlakozási pontjai, azaz vége az elágazási pontja folytatólagosan, "egy (15) kontaktusaornak páratlan számú (I) és (III) kotrtaktttsaival, a másik tekercsrés? "csatfalcozásr pontjai p^dig; folytatólagosan, annak páros számú (II) és (IV) kontaktusaival vannak összekötve, mely kontaktussor mentén két-két szomszédos kontaktus kapcsolata kontaktusról-kontaktusra tovahaladhat. A lépcsős kapcsolónak a rajzon választott méretei, a transzformátor méreteihez viszonyítva, nincsenek jelentőség nélkül. A kapcsoló széles építési módja, annak a (13) tekercsek előtt való elrendezésével kapcsolatban (1. ábra), lehetővé teszi, hogy a (15) kontaktussorokat lehetőleg a hozzájuk tartozó (13) tekercsszárak közelében rendezzük el ós így a (15) kontaktusokéi a (13) tekercsszárak közt lévő kapcsolóvezetékeket lehetőleg rövidre szabjuk. Alacsonyan épített lépcsős kapcsolónál ez az előny bizonyos mértékben még akkor is elérhető, ha a lépcsős kapcsoló a (13) tekercsszárak fölött van elrendezve úgy, hogy ezeket el nem takarja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Lépcsős kapcsolású elektromos transzformátor, azáltal jellemezve, hogy egy, több csatlakozási ponttal biró két részre osztott tekercsszáron az egyik rész csatlakozási pontjai, folytatólagosan, egy kontaktussornak páratlan számú kontaktusaival, a másik rósz csatlakozási pontjai pedig, folytatólagosan, annak páros számú kontaktusaival vannak összekötve, mely kontaktussor mentén két-két szomszédos kontaktus kapcsolata kontaktusról-kontaktusra tovahaladhat. 2. Az 1. pontban igényelt transzformátor foganatosítáBi alakja, jellemezve egy, a transzformátorhoz viszonyítva, olyan méretű és elrendezésű lépcsős kapcsoló által, hogy a kontaktussorok lehetőleg a hozzájuk tartozó tekercsszárak közelófeküszenek. 3. Az 1. vagy 2. pontban igényelt transzformátorhoz való lépcsős kapcsoló, jellemezve egy a tekercsszárak számának megfelelő számú kontaktussorral biró helytálló deszka, vagy lapos keret és egy ezen deszkán, vagy kereten a kon-