69375. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elhasznált papiros szétfoszlatására és a nyomdafestéktől való megtisztítására

legkielégítőbb eredményt adott a tisztító­szernek következő összetétele: 20 kg. víz, 20 „ marószóda, 2—3 kg. faggyú vagy más elszappano­sítható anyag, 3 kg. nátriumozilikát, 2 „ aluminiumklorid, 4 „ 58%-os alkáli, 4 „ forró vízben föloldva. Kísérleteket végeztünk számos vegyü­lettel a tiszta kalcinált szódától, vagy mosószódától kezdve a tiszta szappanig és azt találtuk, hogy a jelen foszlatási eljárás­sal kapcsolatban, beleértve a mechanikai dörzsölést, a mechanikai és hydrodinami­kai lazító hatást, ellenben kizárva min­den olyan hatást, amely a festékrészecské­ket ismét a rostokba visszaszorítani tö­rekszik, sokféle vegyület alkalmazható meglehetős jó eredménnyel. A fönt adott összetételtől való csekély eltérések az eredményben is csekély változásokat idéz­nek elő, azonban az adott összetétel olyan anyagot képvisel, amely teljesen kielégítő eredményt nyújt. Megjegyzendő, hogy a mechanikai foszlató és dörzsölő hatás már maga is jelentékeny részét megla­zítja a nyomdafestéknek, még ha tisztító­szer nincs .is alkalmazva, amely körül­mény azon elmélet igazolására szolgál, hogy a gyors és heves mechanikai hatás a vegyi hatásnak hatalmas elősegítője. Ez valószínűleg abban találja magyará­zatát, hogy a száraz nyomdafesték fizikai­lag oly kártyát vagy kérget alkot, amelyet a festékben lévő tapadó anyagok a papír­hoz foglalnak ügyan, de amely a hordozó­jául szolgáló nedves rostok viszonylagos elmozdulása vagy szétválasztása által meg­lazul és ebben a tekintetben eltér az olyan festékektől, amelyek a rostokba hatolnak és azokat átitatják. A fekete nyomdafesték rendszerint festő­anyagból és zsírsavból, gyantából vagy ! olajból áll, mely utóbibi a festőanyagot, te­hát fekete nyomdafesték esetében a szabad szénrészecskéket hordozza. A jelen eljá­rásnál a tisztítószer célja és hatása a zsí­ros hordozó elszappanosításában nyilvá­nul, mire a szappan föloldódik és a iestő­anyag részecskéit szabaddá teszi. A papírtól vagy péptől elvála&ztott fes­: ték a péppel összekeveredik és fönt úszni ' törekszik, miközben magával viszi a föl­szabadult szín részecskéket is. A festék maradványai, az esetleges töltő- vagy ás­ványi anyagokkal, vagy enyvvel, kemé­nyítővel stb e'gyütt, amelyek az eredeti pa­pírban voltak, a fönt leírt módon kimo­satnak, miután a szétfoszlatás és festék­telenítés művelete befejeztetett. A föntiekben a találmánynak azt a fo­ganatositási alakját ismertetjük, amely a gyakorlatban legjobbnak bizonyúlt, azon­ban magától értetődik, hogy pl. a föltün­telett berendezés csak példa gyanánt szol­gál és hogy a találmány másként is foga­natosítható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás elhasznált papiros szétfoszla­tására, jellemezve azáltal, hogy a pa­pirt valamely folyadékban, kavaró elemek segélyével, olyan gyors me­chanikai behatásnak vetjük alá, hogy a papir nem képes fölvenni a kavaró elemek sebességét, minek folytán a papir és a gyorsan forgó kavaró ele­mek tehetetlensége ellenkező erőha­tást eredményez, amely a rostok tel­jes szétválasztását jdézi elő. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foga­natositási módja, jellemezve azáltal, hogy a papirt állandóan keringő áram­ban, aránylag nagy mennyiségű folya­dékban mozgatjuk oly módon, hogy a papir folyton ki van téve a kavaró ele­mek ismételt behatásának. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárásnak fő­ként szénfestéket tartalmazó nyomdai papírokhoz való foganatositási módja, jellemezve azáltal, hogy a papirt va­lamely tisztítószert tartalmazó folya­dékba helyezzük, amely tisztítószer a festéket elszappanosítja és ezáltal a festéknek a papírból való eltávolítását elősegíti.

Next

/
Thumbnails
Contents