69370. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vegyes fűtésű tüzelések üzemére

át vezeti, melyek egyes elágazásai a (10) ós (11) csapószelepek útján zárhatók vagy nyithatók. A levegő a széntüzeléshez a (12) csatornán, az olajtüzeléshez pedig a (13) csatornán át áramlik, föltéve, hogy a tüzelések egyike egyedül áll üzemben. Ha mindkét tüzelést egyszerre akarjuk üzembe venni, akkor a (13) csatornát a (10) csapószeleppel elzárjuk és az olajtüzeléshez a levegőt a (11) csapószelep nyitása %

után a (14) csatornán át vezetjük. Emellett a levegő az üzemben lévő (15) ventilátorokon áramlik át, ami által nyomása bizonyos határokon belül fokozódik. Ezen rendszabállyal elérjük, hogy a (16) térben a légnyomás nagyobb, mint a (4) térben (a hamutérben). Minthogy pedig mindkét tüzelőberendezésnek közös (1) égési tere van, a nyomásesés a (16) térből az égési tér felé szintén nagyobb, Riint a (4) térből az (1) égési tér felé úgy, hogy az égési levegő a (6) olajlángzókon nagyobb nyomáseséssel áramlik át, mint a (3) szénréteget tartó (2) rostélyokon. A 2. ábra az eljárás kivitelére alkalmas más berendezést mutat, melynél az égési levegőt a (4) hamutérbe és a (16) térbe két egymástól független (17) és (18) ventilátor vezeti. A (4) és (16) terekben uralkodó légnyomást és ezzel egyrészt a rostélyosban és a szénrétegben, másrészt az olajlángzókban föllépő nyomásesést az egyes ventilátorok járásának változtatása által szabályozhatjuk aszerint, hogy csak az egyik vagy egyszerre mindkét tüzelési mód van-e üzemben. A 3. ábrán az eljárás keresztülvitelére alkalmas további berendezés van föltüntetve, mely pl. hajókazánoknál jöhet tekintetbe. Itt az egész tüzelési elrendezés a zárt (19) térben van fölállítva, mely a (20) ventilátor útján légnyomás alatt tartható. Az égési levegő a széntüzeléshez és pedig annak (4) hamuszekrényéhez a nyitott (28) csapószelepen át közvetlenül a (19) térből áramlik és ugyancsak ezen térből áramlik a levegő a nyitott (21) csapószelepen át az olajtüzelés (16) tercbe is, de csak akkor, ha az olajtüzelés egyedül ván üzemben. Ha a vegyes tüzelésre térünk át, akkor a (21) csapószeífeptet zárjuk és az olajtüzelés égési levegőjét a (22) ventilátor a (19) térből szívja és a (23) csatornán keresztül fokozott nyomással a (16) térbe szállítja. A 4. ábra az eljárás fogantosítására alkalmas szerkezetek további változatát mutatja. A (24) ventilátor az (1) égési térben csökkentett nyomást tart fönn. Ha vagy a szén- vagy az olajtüzelés van egyedül üzemben, akkor az ^1) égési térben , fönnálló csökkentett nyomás folytán a (4) hamutérbe és a (16) térbe az égési levegő a nyitott (28) és (26) csapószelep^ken át lép be. Ha a vegyes tüzelésre térünk át, akkor a (26) csapószelepet zárjuk és az égési levegőt a (16) térbe a (25) ventilátor segélyével a (27) csatornán át nyomás alatt vezetjük, ami által ugyanúgy, mint a már isimeretetett kiviteli példáknál, az égési levegő nyomásesése áz olajtüzelésben nagyobb lesz, mint a széntüzelésben. Az 1. ábra szerinti foganatosítási alak akkor használható előnyösen, ha az egy tüzelőanyaggal való tüzelésről a vegyes üzemre való átmenetnél, a tüzelés összes teljesítménye nem fokoztatik és így az égési levegőnek a (9) ventilátor által szállított mennyiségét sem kell fokozni. Ha azonban a vegyes fűtésre való átmenetnél a tüzelés összes teljesítményét növelni akarjuk, akkor előnyösen a 2. ábrán föltüntetett foganatosítási alakot használhatjuk. A 3. ábra szerinti kivitel akkor előnyös, ha a levegőcsatornák vezetésére nem áll elegendő hely rendelkezésre, almiért is a tüzelést tartalmazó egész teret helyezzük nyomás alá. A 4. ábrán látható foganátösítási alák oly esetekben használható, ha a füstgázokat. valamely okból a tüzelésből le akarjuk szívatni. Bizonyos Üzemi föltételek esetében, különösen ha a tüzelés teljesítményét vegyes fűtésnél fokozni akarjuk, a 3. ábrán föltüntetett elrendezést példaképen úgy is