69343. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lignitek és hasonlók fűtőértékének fokozására

gén-) vegyületeik kiválasztása által jelentékenyen fokozzuk. Kitűnt, hogy az esztereknek, ill. ímideknek a kezelendő anyagokban való fölbomlása a tulaj donképeni lepárlási hőfok alatt áll be, ha a fölbontandó vegyületek természete és mennyisége szerint a lehető legjobban előszárított anyagot elég hosszú ideig (8—10 óráig) 180—25(T C. hőmérséklet hatásának tesszük ki oly zárt edényeikben, amelyekből a gázok eltávozhatnak. Ezek az edények pl. úgy lehetnek szerkesztve, mint a kémiai vizsgálatokhoz használni szokott szárítószekrények és drótsövényieikkel vagy hasonló betétekkel lehetnek ellátva olyan elrendezésben, hogy az elvonuló gázok ne találjanak akadályokra. Itt úgy a hevítés időtartálma, mint a hőfok magassága is lényeges szerepet játszik s a vegyületek kimutatható elváltozása a fönt megadott hőfokoknál a legtöbb esetben csak néhány óra múlva következik be. Lényegesen alacsonyabb, hőfokoknál azoríban az eszterek stb. észrevehető fölbomlása hosszabb idő múlva sem figyelhető meg. Az így kezelt legnitek, barnaszenek vagy más tekintetbe jövő anyagok természetesen könnyebb faj súlyúak lesznek s részben a vizén úszni fognak, azonban csak nehezen ntedvesednieik meg és így semmi vagy csak igen csekély vizet vesznek föl. A vegyületek fölbontásához szükséges hő elektromos úton is előállítható. v I. Fogariatosítási példa. A célszerűen úgynevezett dióalakra zúzott nyersanyagokat valamely ismert módon a lehetőségig kiszárítjuk és azután zárt, de a gázoknak elvonulását engedő kamrákban vagy edényekben 180—2501 C. hőfok mellett addig hevítjük, míg vízgőzök és nem kondenzálható gázok, pl. szénsav stb.. bár nem szállnak el. A legcélszerűbb hőfok alkalmazása esetén, a melyet előzetes próbákkai állapítumk meg, az jeljárás 8—10 órát vész igénybe, A kiválasztott gázok és a kihajtott víz által előidézett súlycsökkenés, tökéletes előszárítás mellett 15—20% lesz. Az anyagot azután ismert módon lehűtjük s ha nincs benne valamilyen ártalmas tisztátalanság, rögtön fölhasználhatjuk. Az így kezelt anyagok fűtőértéke, minthogy értékes alkatrészeik megmaradtak, a nyersanyag természete szerint 6000— 7500 kalóriát tesz ki. II. Fogancdosítási példa. Az anyagokat a fönt leírt módon kezeljük, csak -hőforrás gyanánt elektromos energiát alkalmazunk. A gyantatartálmuk folytán legértékesebb s jó állapotban megmaradt fadaraboktól- átjárt nedves barnaszenek, amelyeket gyakran tévesen a lignitek közé soroznak, bő mennyiségben tartalmaznak hozzájuk keveredve olyan anyagokat, amelyek ezen szenek hamutartalmát jelentékeny mértékben fokozzák és ezáltal néha egész szénrétegeket használhatatlanokká tesznek. Ezen anyagok az ismeretes mosó eljárással nem különíthetők el a széntől, mivel a szén és a hozzákeveredett anyagok eredeti'állapotukban majdnem' egyenlő fajsúllyal bírnak. Ez a viszony azonban a fönt leírt módon, az I. vagy H. foganatosítás! példában ismertetett eljárással megváltoztatható. Ekkor olyan tüzelőanyagot kapunk, mely a vizén úszik, míg a hozzá/keveredett s a kezelés alatt változatlanul maradt idegen anyagok a vízben lesülyednek. Néhány anyagnál, melyek természetüknél fogva tömöttebbek, az elkülönítés 1—2 Bé erősségű, tetszőleges minőségű közömbös sóoldatokban történik. III. Fogariatosítási példa. r Áz I. vagy II. példa szerint előkészített tüzelőanyagokat rögtön a hevítő edények elhagyása után vízbe vagy híg sóoldatba vezetjük és a fenékre sülyedt idegen anyagokat a szénmosóberendezéseknél ismert módon eltávolítjuk.