69312. lajstromszámú szabadalom • Szabályozószerkezet elektródák számára

elektródákkal összekötött szerkezetek, pl. ütközők vagy effélék által iktatható ki; még pedig célszerűen az elektródák végső helyzeteiben. A mellékelt rajz példaképen a találmány tárgyának fényszóró ívlámpákon való alkalmazását mutatja. Az (1, 2), ill. (3, 4) elektródák a fölvett példánál az (5), illetve (6) térben vannak elrendezve. A (7, 8) elektródatartók a (9) csavarorsó útján isimert módon egymáshoz közelíthetők, illetve egymástól eltávolíthatók. A (10) hajtómotor — a fölvett esetben tartósan járó mellékzárlatú mótor — a (11, 12) és (13, 14) közbenső áttételek és a (15) súrlódási váltókapcsolás útján a (9) orsót az egyik vagy a másik értelemben elforgathatja, ami által az elektródák egymáshoz közelíttetnek vagy egymástól eltávolíttatnak. A súrlódási kapcsolás beiktatása ismert módon differenciális relé (16, 17) mágnesei által történik. Az áram az ívlámpákhoz (az elektródákhoz) a (18, 19) vezetékeken át vezettetik. Ezek egyikébe, pl. a (18) vezetékbe a (20) ellenállás van iktatva, melyhez a (21, 22) váltókapcsoló útján a (16, 17) mágnesek váltakozva párhuzamosan kapcsolhatók. A (23, 24) ütközők az elektródákkal összekötött harmadik (25) ütköző által balfelé, illetve jobbfelé mozgathatóik és a (21, 22) váltókapcsolót az egyik vagy a másik oldalra fektetik át. Ezen ütközők helyett más alkalmas kapcsolószerkezetek is alkalmazhatók. A váltókapcsoló tetszőlegesen, pl. forgókapcsoló vagy közönséges átkapcsoló gyanánt lehet kiképezve. Pontos működés elérése céljából a váltókapcsoló kapcsolására fő- és segédrelé is használható. Ha a váltókapcsoló az ábrázolt módon van szerkesztve, akkor kontaktusai rúgósan lehetnek kiképezve, hogy a kontaktusok jó érintkezése- biztosíttassék. Az (1, 2) elektródáknak meghatározott nagyságig való leégésénél a (25) ütköző a (24) ütközőre talál. Ezáltal a váltókapcsóló átváltatik, miközben a megfelelően elrendezett (26) rúgó az átkapcsolt indifferens helyzetén való átmenet titán. önműködően és gyorsan új helyzetébe húzza és ott mindaddig fogvatartja, amíg csak a másik (23) ütköző a váltókapcsolót közvetlenül vagy közvetve újból át nem fekteti. Az átkapcsolónak a (24) ütköző által való átfektetése előtt a differenciális relé (17) mágnese a (27) vezetéken, a váltókapcsoló (21) lapján és a (28) vezetéken át a (20) ellenálláshoz párhuzamosan volt kapcsolva és így mint főáramú mágnes dolgozott. A (16) mágnes viszont a (29) vezetéken, a váltókapcsolónak a (21) laptól (30)-nál elszigetelt (22) lapján és a (31) vezetéken keresztül feszültségre volt kapcsolva. A differenciális relé emellett ismert módon úgy működik, hogy az áram aránylagos növekedténél a (15) kapcsolás oly értelemben váltatik át, hogy az elektródák egymástól eltávolodnak, míg a feszültség viszonylagos fokozódásánál az elektródák egymáshoz közelíttetnek, a mennyiben a hajtás a másik közbenső áttétellel kapcsoltatik. Hogy az elektródáknak egymáshoz való közelítése gyorsabban történjék, mint azoknak egymástól való eltávolítása, a fölvett példánál a (12, 14) közbenső áttételnél az áttételi viszony a mótor és az orsó között nagyobb, mimt a (11, 13) közbenső áttételnél és az elsőnek említett áttétel az orsóval való kapcsolásnál az elektródáikat egymáshoz közelíti Természetesen lehetséges lennie az is, hogy akkor, amikor a (15) kapcsolás oly értelemben váltatik át, hogy az elektródák egymáshoz közelednek, a (10) mótor sebességét megfelelően fokozzuk és az elektródák közelítését ily módon gyorsítsuk, az áttételi viszonynak ezen az oldalon való növelésével vagy enélkül. Ha a váltókapcsolót a "(24) ütköző átfekteti, akkor a (17) mágnes, mely előbb a főáramkörbe volt kapcsolva, a (27, 32) Vezetéken, a váltókapcsoló (21) lapján és a (31). vezetéken át feszültségre kapcsoltatik. Az élőbb mellékzárlatban volt (16) mágnés viszont a (29, 33) vezetéken, a váltókápcsoló1

1(22) lapján és a (34, 28) vezetéken át a (20) ellenálláshoz párhuzamosan a főáramhoz kapcsoltátik. Ha már