69306. lajstromszámú szabadalom • Összeadó- vagy számológép

6 — díilatot végzett, az emelő fölszabadul és a (J) rúgó által a rendes helyzetbe vagy közel • ezen helyzetbe téríttetik vissza ugyanúgy, mint ez az első kivitelnél is történt. Az (L) emelő ezen mozgása közben ennek (0) és (N) bolygókerekeit a (P) napkerékkel, illetve a (C) kerék belső fogazásával működnek úgy, 'mint ezt az első kivitelt főltüntető 5., 6. és 7. ábrák kapcsán leírtuk és az eredmény is ugyanaz, mint az előző esetben, azaz az (L) áttételtartó emelő minden ilyen működtetésénél — melyet az egyik irányban a (G) alaktárcsa és a másik irányban a (J) rúgó végez — a belső fogazású (C) kerék az óramutató mozgásának megfelelő értelemben egy ötöd fordulatot ír le, függetlenül attól, hogy az (A) számkerék a zérushelyzetben megáll-e úgy, hogy a (H) és (L) emelők a (J) rúgó által teljesen a rendes helyzetbe hozatnak vissza vagy a számkerék a zérushelyzeten túl oly sebességgel forgattatnak-e, hogy a (G) alaktárcsa a (H) emelő karjának pályájába áll be, mielőtt a (H) és (L) emelők teljesen rendes helyzetükbe húzattak volna vissza; ezáltal az emelők teljes víszszatérése meg van akadályozva. Mindez ugyan úgy történik, mint ahogy az előzőkben ismertettük. A belső fogazású (C) kerék agyának baloldalán egy napkerék van elrendezve, mely a már ismertetett kivitelnél (El) napkerekének (8. ábra) felel meg és mely ugyan úgy, mint ez a (B) számkerékhez tartozó (Bl) fogaskerék által tartott és a (B) kerék belső fogazásával kapcsolódó bolygókerékkel működik együtt (lásd a 9. . ábrát). A (H) emelő (a) karjának fölső j vége úgy van kiképezve, hogy ütközőfölü-.< letet képez, mely az (L) áttétel tartó eme-; lőn kiképezett megfelelő fölülettel mű- = ködik együtt, ha ez -az emelő balfelé irá- • nyúló mozgását befejezte, azaz akkor. ' amikor a (G) alaktárcsa bütyke a (H) ; emelő másik vagy elősiető végén kiképe- ' zett (b) kar oldalt kihajlított végét elhagyta; ezáltal az (L) emelőnek túlságos mértékű kilengése abban az irányban, amelyben az az alaktárcsa által elforgattatik, meg van akadályozva. Ha a szóbanforgó részek az ellentétes helyzetet foglalják el (11. ábra), akkor az (L) emelő alsó végének mellső része a (H) emelő (b) karjának hátsó oldalával ütköző föliiletkép működik együtt és így az (L) emelőnek az ellentétes irányban való túlságos kilengése is meg van akadályozva. Az eddig ismertetett ábrák alapjául vett két mintánál célszerűségi szempontból magasabbrendű számkerék gyanánt oly kereket alkalmaztunk, mely az ismert gégék kerekeinek felel meg és ezért az ábrákon is ily számkerék van föltüntetve. A találmány értelmében tényleg kivitt számológépeknél azonban az összes számkerekek az ábrákon jobb oldalt föltüntetett, azaz az alacsonyabbrendü számkeréknek felelnek meg, mint azt a továbbiakban az ilyen tényleg kivitt számoló gépeket mutató ábrák kapcsán még részletesebben fogjuk leírni. Mint a mondottakból kitűnik, az eddig p leírt és ábrázolt, egymástól csak kevéssé eltérő két kivitel igen egyszerű és teljesítőképes átvívőszerkezetet mutat, melynek segélyével valamely alacsonyabbrendű számkerék egy teljes fordulata az illető számkerékcsoport következő magasabbrendü számkerekének egy lépéssel, azaz egy számmal való továbbkapcsolását létesíti, függetlenül attól, hogy az illető magasabbrendű számkerék ezen időpontban a gép működtető szerkezetének közr vetlen befolyása alatt mozog-e, vagy hogy az nyugalomban van-e úgy, hogy az átvitel valamely számkerékről az illető csoport rákövetkező, magasabbrendű számkerekére minden működési körülménynél a legnagyobb pontossággal meg}' végbe. Miután az előzőkben a jelen új átvivőszerkezet elvét és működési módját, valamint annak szerkezeti részleteit egyszerű kiviteli alakok kapcsán ábrázoltuk és leírtuk, a következőkben a rajz 13—16.