69291. lajstromszámú szabadalom • Járművek kollektorgépeinek indító- és üzemi berendezése

A (10) kapcsolóemeltyűnek balra for­gatásakor, amidőn a végső helyzetben a (10) emeltyűt a (12) kilincs megfogja, á (7) indító ellenállással az átalakító csopor­tot forgásba hozzuk. Eztuán az (1) motor mezőjét csúszókontaktusával nagy ér­tékre fokozva, a (2) generátor mezőjét pédig hasonló módon csökkentve, a kettő összekötővezetékének "kŐzös csatlakozó pontján a jármű hajtómotorainak indítá­sára megfelelő kezdő feszültséget állítunk be, a (16) kapcsolót pedig zárjuk. Az áram ekkor a (8) fölső vezetékből a (9) áramszedőn át a (10) kapcsoló­emeltyűbe, innen pedig a (3) és a (4) gér­jes^ő tekercseken át az (1) mótor fegy­verzetébe, majd a (16) maximális kikap­csolóba s innen a jármű (14) és (15) mo­torain keresztül a földbe folyik. Egy második áramkör a (2) generátor­ból a (16) maximális kikapcsolón át a jármű (14) és (15) motorain keresztül, majd a földön át a generátor (2) fegyver­zetéhez zárul. Eztán a generátor (2) fegy­verzeténeik gerjesztését erősítve, a jármű móto/raihoz vezetett feszültséget fokozzuk. •Ugyanezt érjük el, de nagyobb mértékben, ha az (1) mótor gerjesztését csökkentjük. Ha indítás közben az átalakító csoport fordulatszámát csökkentjük, ekkor a Tiajtómótorok fegyverzetei a bennük föl­halmozott energiának megfelelő részét leadják, amivel az erőtelepet lassanként tehermentesítik. Ha a (14, 15) járműmotorok túlterhe­lése esetében a (16) maximális kikapcsoló kiváltatik, ekkor az eP veszély fenyeget, hogy a hirtelen tehermentesített indító átalakító meg nem engedett nagy fordu­latszámot vesz föl, azaz megszalad, amely veszély elhárítására a következő kapcso­lás szolgál. A (17) emeltyűvel összekötött (19) emeltyű az előbbinek kikapcsolt helyze­tében a (20) kontaktust érinti és a (22) segédáramforrásból az áram a (20) kon­taktuson, a (19) emeltyűn a (21) tekercsbe és innen a (22) segédáraimforrásba folyik. Ez az áram a (12) kilincset visszahúzza, amidőn a (11) rúgó a (10) emeltyűt a ki­kapcsolt helyzetbe viszi vissza ' és ekkor ' aa indító átalakító áramát megszakítja. Megszakítás helyett az áramot — a (7) ellenállásnak egy részét az indítócsoport •élé kapcsolva — csupán gyöngíthetjük is; másrészt az (1) és a (2) gépek gerjeszté­sére való befolyással is meg^kadÍ^ozhgt­jük az említett veszélyt. ~ l > -Ahelyett, hogy az (1) és a (2) gép ger­jesztését a (3) és (4) gerjesztőtekercsek­hez kapcsolt (5) és (6) mellékkörrel vál­toztatnók, a gerjesztőtekerese.ket a (23) és a (24) gerjesztőgépből is táplálhatjuk, amelyek fegyverzetét könnyen, akár a csapágyon kívül is, elrendezhetjük az in-' dító átalakító tengelyén. Ha két gerjesztő­gépünk van, ekkor a főgépet a gerjesztő­gépök mezőjének szabályozásával ger­jeszthetjük és az az előnyünk van,' hogy csupán kis áraimmennyiséget kell kap­csolnunk. Végül még arra utalunk, hogy ha a jármű hajtómotorait a munkavezeték fél­feszültségével tápláljuk, úgy egyenáram használatakor a generátornak is csupán mintegy a fél energiát kell szállítania, míg ha váltakozó árammal dolgozunk, ekkor indítógép gyanánt célszerűen egy kasz­kád átalakítót használunk és csupán a motorát Ijell a fél teljesítményre méretez­nünk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Járművek kollektorgépeinek indító- és üzemi berendezése, jellemezve egy mótorból és egy generátorból álló cso­porttal, amelynek motora a jármti hajtómótoraival szorosan van kap­csolva, továbbá oly szobályozóbe­rendezéssel, amellyel a generátor fe­szültségét csökkentve, a mótor ellen­kező értelmű feszültségét pedig nö­velve, veszteség nélkül indíthatunk. 2. Az 1. pontban igényelt berendezés ki­viteli alakja, jellemezve a gerjesztő­tekercsekkel párhuzamosan; kapcsolt, szabályozható mellékáramkörökkel.

Next

/
Thumbnails
Contents