69267. lajstromszámú szabadalom • Számológép

6 — hógy a (K) fogaskerék a (T) tárcsával szintén kapcsolva van, illetve hozzá képest el van reteszelve úgy, hogy a (T) tárcsához képest a (G) fogasív visszatérő mozgása közben a (K) fogaskerék sem siethet előre, illetve hozzá képest nem to­lódhat el. Minthogy továbbá a (K) fogas­kerék a nagy (0) fogaskerékkel, mely a számlálókereket hatja, állandóan kapcso­lódik, nyilvánvaló, hogy maga a számláló­kerék is oly módon van összekötve a (T) zárótárcsával és az ezen tárcsát forgató (G) fogasívvel, hogy kénytelen a fogasív visszatérő lökete alatt utóbbival pontosan együtt' mozogni és a fogasív ezen mozgása közben, illetve a mozgás kezdetén az ív­heZ képest sem előre nem siethet, sem el nem tolódhat. A jelen példánál a (T) záró­tárcsa kilenc (bl) bemetszéssel van el­látva, melyek távolsága a kerület egy-egy tizedének felel meg, mimellett azonban a tizedik bemetszés hiányzik úgy, hogy a tárcsa kerülete a kilencedik és az első be­metszés között nincs megszakítva. Lénye­gében ugyanez lenne a részek működése akkor is, há a (T) tárcsa tíz bemetszéssel lenne ellátve és a jelen esetben a tizedik bemetszést csak azért hagytuk el, mert nincs reá szükség. Ha ez a tizedik bemet­szés hiányzik, akkor a (T) tárcsának meg­szakítás nélküli, azaz be nem metszett és a kilencedik és az első bemetszés között lévő kerületi része abban az esetben, ha az (U) kerék megáll, az ezen kerék bal­oldali alsó részén alkalmazott (cl) foggal fékszik szemben (1. és 2. ábra) és ezen kerék, valamint a vele összekötött részek moíjgási törekvése a fognak a tárcsa meg­szakítatlan fölületi részével való érintke­zésé folytán megállíttatik, mimellett ezen érintkezés arra szolgál, hogy a részekét túlságos messze menő mozgásukban kéay­szermozgásúan megakassza. Ha azon a hfetyen, ahol a (T) tárcsa az (tJ) kerék fogával érintkezik, a tizedik bemetszés megenne, akkor ugyanezt az eredményt érnők el, csakhogy ekkor a fog ezen be­metszéssel kapcsolódásba jutna és arra törekednék, hogy a (T) tárcáat ugyanab­ban az irányban forgássá további,'ámély­ben eddig is forgott. A tárcsa ézeri''möz­gását azonban a (G) fogasívvel váló ösz­szeköttetése és utóbbinak a visszatérő mozgás végén való megakasztása meggá­tolja. Mint már említettük, eddig a< szóban forgó rendszerű számológépek (B) mű­ködtető emelőjét vagy oszlopmüködtető­jét a gép hátsó végén helytálló forgáspon­ton vagy forgáscsapon ágyazták. Ilyen esetekben az emelő mellső végériek kellő1 mozgási körzetét biztosítandó, aránylag hosszú emelőkre volt szükség úgy, hogy a gépet és állványzatát a billentyűzeten túl' messze meg kellett hosszabbítani, hogy az említett emelőket el lehessen helyezni; az állványzat ezen meghosszabbítása azon­ban, eltekintve az éppen említett céltól, teljesén fölösleges volt. A jelen találmány értelmében azonban a (B) működtető emelők hátsó végeinek emelkedő és sűlyedő, azaz mozgatható vagy „le­hegő" forgáspontokon való ágyazása sokkal rövidebb emelők gyakorlati és célszerű alkalmazását teszi lehetövé úgy, hogy a gép összes hossza je­lentékenyen csökkentetik. A leírt kivi­teli példánál a működtétő emelők forgás­pontjai úgy vannak elrendezve, hogy a gép billentyűzetének hátsó végével közel egy vonalban fekszenek, míg az itt tekin­tetbe jövő rendszerű eddigi számológé­peknél szükséges, illetve szokásos volt ezen forgáspontokat 12—15 cm-nél a bil­lentyűzet hátsó vége mögött elrendezni. Azáltal, hogy a találmány érteimében a (B) működtető emelők és a (D) rúdak a hátsó végeiket összekötő (C) szögeme­lők és a melső végeiket összekötő (E) csuklók útján vannak egymással kap­csolva, a (B) emelők és a (D) rudak mellső végei között oly mozgási viszonyt ka­punk, mely a tekintetbe jövő gépek szá­mára a legnagyobb előnyt nyújtja. A (B) emelők és a (D) rudak leírt összekötte­tése és együtt működése folytán a (B)

Next

/
Thumbnails
Contents