69247. lajstromszámú szabadalom • Egymást követő csövekből álló gőzfejlesztő

mialatt még el nem gőzölögtetett víz is Tani jelen. Ennek folytán a csöVek már az elgőzölögtetési övben tetemesen forróbbak lehetnek, mint ahogy az az elgőzölögtetési hőfoknak megfelel. Ha tehát, a gőzelvétel fokozásakor, egy ilyen helyen tápvizet vezetük be, e víznek a Csőfalakban fölhalmozott nagy melegmennyiség áll rendelkezésére. Teljesen függetlenül a normális elgőzölögtetési övben végbemenő folyamatoktól és a tüzeléstől, rendkívül gyorsan lehet tehát a vizet elgőzölögtetni. A gyors elgőzölögtetést még az is elősegíti, hogy a normálisan bevezetett tápvízből fejlesztett gőz, mely természetesen bizonyos sebességgel bír, a kisegítő tápvizet magával ragadja és a túlhevítő fütőfölületének nagy részén elosztja. Az elgőzölögtetés további elősegítésére ajánlatos a kisegítő táplálási hely. mögött a csövekben ismert módon, olyan hetéteket elrendezni, melyek a fütőfölületet mesterségesen növelik és a gőzvízkeverék örvénylő mozgását okozzák. A leírt módon, fokozott gőzelvétel esetén, rögtön fokozott gőzfejlődés megy végbe, mely a lecsökkent nyomást csaknem pillanatnyilag ismét fokozza. A gőzfejlesztőnek gőzt termelő része ekkor úgyszólván megnagyobbodik, amennyiben a tulajdonképen a túlhevítésre szolgáló rész is bevonatik a gőztermelésbe. A berendezés változatlan terhelésnél is működésbe jön, ha pl. a hőbevezetés a rostély elsalakosodása folytán, vagy egyéb okokból csökkenne. Mialatt a kisegítő táplálás működésben van a termelt gőz, bizonyos körülmények közt, nem hevül túl teljesen oly magas hőfokra, mint a normális állapotban. Minthogy azonban a kisegítő táplálás állapota csak átmeneti és rögtön megszűnik, mihelyt a normális táplálási helyen bevezetett víz elgőzölögtetése, ill. a tűz is a fokozott gőzelvételhez alkalmazkodott, eaésrt a csőfalaktól a kisegítő táplálással elvont hőt a füstgázok azután igen gyorsan pótolják ismét, mikor is a gőz is újból a normális íúlhevítési hőfokot éri el, ha ugyanis ideiglenesen elvesztette volna azt. A kisegítő táplálás megindítása célszerűen önműködően, ama nyomáscsökkenés következtében történik, mely a csőrendszer valamely pontján, a fokozott gőzelvétel folyományaként föllép. A kisegítő táplálás beszüntetése viszont vagy kézzel a kazán kezelője által történik, vagy pedig szintén önműködően, ama körülmény fölhasználásával, hogy a kisegítő táplálással a* gőzfejlesztőben a nyomás is újból emelkedik. Legcélszerűbb a normális táplálási helyen bekövetkező nyomásingadozásokat fölhasználni a kisegítő táplálás megindítására és beszüntetésére, mert itt a nyomáscsökkenés, az új tehetetlenségi állapot elérésével, a tápvízbevezetés célszerű szabályozása esetén, teljesen eltűnik, míg a csőrendszer minden más helyén bizonyos csökkenés marad vissza, mely a folyadék átfolyási sebességének a fokozott gőzelvé-i telnek megfelelő nagvobbodásának következménye. Lehet azonban a csőrendszer valamely más helyén bekövetkező nyomásingadozásokat is az említett célra fölhasználni. Arról kell csak ekkor gondoskodni, hogy a fokozott gőzelvétel folytán tartósan visszamaradó nyomáscsökkenés ne legyen képes a kisegítő táplálás elzáró szervének nyitva tartására. Ez lehetséges, mert a tartós nyomáscsökkenés mindenkor csekélyebb, mint a fokozott gőzelvétel pillanatában bekövetkező nyomáscsökkenés, mely a kisegítő táplálás megindítására használtatik föl. A kisegítő táplálás megindítására és esetleg beszüntetésére szolgáló szerv pl. egy dugattyúból állhat, mely egyrészt rúgó-, ill. súlyhatás, másrészt a gőzfejlesztő gőzének nyomóhatása alatt áll. A dugattyú mozgását azután egy a kisegítő táplálási helyen elrendezett elzáró szervre visszük át. Azonban más megoldások is lehetségesek a kisegítő táplálás megindítására és beszüntetésére. A találmány természetesen a nyomáscsökkenést, fokozott gőzelvétel esetén,