69225. lajstromszámú szabadalom • Újítások önmaguk fektette vágányon járó vontatógépeken vagy hasonló járműveken

ellentengely és az ezen az oldalon lévő vágányszailag lassabban fog hajtatni, mint a másik vágányszalag úgy, hogy a gép a (8) kapcsolás csúszása következtében jobbra fog kanyarodni. A (7) és (8) kapcsolások hajtott fele még egy-egy (7') és (8') szalag- vagy egyéb fékkel szerelhető föl, amelyeknek meghúzásával hirtelen kanyarulatok vé­gezhetők, amennyiben ekkor az egyik vá­gányszalag hajtása teljesen megszüntet­hető. A végtelen, hajlékony, maguktól a földre rakódó vágányszalagok a (14) lánc­kerekeken és egy-egy elülső (17) vezető­keréken futnak. Mindegyik (16) vágány­szalag belsejében egy-egy csuklós görgő­váz van elrendezve, amelyek két (18, 19) részből úgy vannak összeállítva, hogy eze­ket a részeket szomszédos végeik fölső szélén (20) csukló kapcsolja egybe. Á görgővázak (21) görgői a (16) vágánysza­lagoknak a földdel érintkező részén jár­nak. Az (A) fő keret alatt harántirányban (22) tartók haladnak, amelyek mindkét oldalon a görgővázak fölé nyúlnak. Ezekre a tartókra egy-egy (23) szögletvas van erősítve, amelyek a gép hosszirányá­ban haladnak. Ezekhez támaszkodnak a (18, 19) görgővázakra nehezedő terhet viselő (24) rúgók fölső végei. A (16) vá­gányszalagoknak fölső övét az (A) keret­ben ágyazott (25) vezetőgörgők támaszt­ják alá. Az elülső (17) vezetőkereket a hozzá­tartozó (19) görgőváz-résznek előre nyúló meghoszabbítása tartja. A vezetőkerék mozdulatlan (28) tengelyének (27) csap­ágyai egy (26) kengyelben vannak elren­dezve, amely a görgővázon alkalmazott vezetékeken csúszik és a vágányszalag megfeszítése céljából a (29) rúd és a ke­retnek valamely merev részéhez támasz­kodó (30) állítócsavar segítségével előbbre vagy hátrább állítható. Megjegyzendő, hogy mindkét (17) vezetőkerék (a gép egyik-egyik oldalán) külön állítható. A görgővázaknak csuklóit a gép két ol­dalán egyetlen (20) tengely alkotja, amely a keret alatt terjed, de semmikép sincs összekötve vele. A görgőv izaknak mind­egyik egy vonalban fekvő (18, 19) párja az egyes részek szomszédos végein befelé nyúló (31) szögletvasakkal van fölsze­relve. Egy-egy pár ilyen szögletvas a ke­ret alatt közel a gép középvonaláig terjed és (32) helyeken csuklósan a (20) ten­gelyhez van kapcsolva. Ekként ezek a szögletvasak együtt működnek a (20) ten­gellyel, hogy a görgőváz-részeket egyene-i sen tartsák s egyszersmind megengedik, hogy minden egyes görgőváz-rész függő­leges síkban szabadon-minden másik gör­gőváz-résztől függetlenül lengő mozgást végezhessen. Minthogy a (17) vezetőke­rék. a legelső görgőváz-részre van sze­relve, a görgőváznak ez a része, a vezető­kerék és a vágányszalag eleje együtt emel­kednek vagy sűlyednek. A görgővázakat a vágányszalagaikon belül való hosszirányú elmozgás ellen p. o. a (33) csuklórudak biztosítják ame­lyek egyik végükön a kerethez, másik vé- • gükön pedig két szemben fekvő (19) gör­gőváz-részhez erősített (34) harántrúdhoz vannak csuklósan kapcsolva. A görgővá­zak további korlátozását oldal- vagy hossz­irányú elmozgás ellenében, azonban a függőleges irányú szabad lengő mozgás akadályozása nélkül, az átlóirányú {35, 36, 37 és 38) merevítő rudak eszközlik, amelyeknek mindegyike egyik végével a főkeret valamely oldalához, a másik vé­gével pedig valamely átló irányában szembenfekvő (18) vagy (19) görgőváz­részhez van csuklósan kapcsolva. Ez a mégy rúd mind egy, megközelítőleg a (20) csuklórúd közepe alatt fekvő pontban ke­resztezi egymást és a (20) tengellyel, (31) szögletvasakkál és (33) csuklórudakkal együttműködve megakadályozzák a gör­gőváz-részek oldalra dőlését vagy hossz­irányú elmozgását, anélkül azonban, hogy bármiként is gátolnák az egyes görgőváz­részeknek és az azokkal érintkező vágány­szalag-részletnek függőleges irányú já­tékát.

Next

/
Thumbnails
Contents