69212. lajstromszámú szabadalom • Dugattyúkban, főleg forgó négyütemű égési mótorok dugattyúiban elrendezett szívószelep vezérlése

szembenfekvő (e5) emelőkarra lesz átvíve, amennyiben az (e6) emelő az (e8) orra fekszik. Eszerint éppen úgy, mint a 4. ábrán vázolt esetben, a szívószelepet rendes körülmények között az (f) ellensúly és a (k) rúgó zárva tartja, mert az (f) ellensúly röpítő ereje a szívószelepet hatástalanítja, illetve fölülmúlja. Ha tehát a esatlórúd (x, y, x) lengési útján, vagyis a szívási és explóziós periódusban, az (e6) emelőkarnak (e9) orra az óramutató irányával ellenkező értelemben forog, áz ellensúly a (k) rúgóval együtt, kikapcsolódik és ezáltal a szívószelep röpítőereje a nyitás céljára fölszabadul. A 7. ábra mindkét ellensúlyos emelő fölülnézetét tünteti föl, az ugyanazon (d) csap körül lengő (c) csatlórúddal. A 8. ábrán a találmány alapgondolatának kiterjesztésé van vázlatosan föltüntetve, ami abban áll, hogy a esatlórúd lengőmozgását a szívási és explóziós periódusban a szelep nyitására, viszont a kompressziós és kipuffogási periódusban a szelep zárására használjuk föl. Ennek elérésére a (e) esatlórúd (c4) emelőkarja két a (bl) szeleprúdon elrendezett (k2) és (k3) tekercsrúgó közé nyúlik, amelyek egyike a (b7) gyűrűre, a másika pedig a szeleptányérra támaszkodik. Nyilványaló, Rogy a esatlórúd az (x, z, x) lengési útja alatt a szelepet zárva tartja, az (x, y, x) útban pedig nyitja, miközben, mint az előbb részletezett esetekben, a szelep az explóziós periódusban zárva marad, mert az explózió nyomása a (k3) rúgót legyőzi. A találmány alapgondolatának ezen kiterjesztése, mely a esatlórúd valamennyi lengési periódusának kihasználásában áll, természetesen valamennyi előbb tárgyalt kiviteli alakkal tetszésszerint kombinálható. A leírt kiviteli példáknál a szelep nyitáséit négy esetben (1., 2., 3. és 8. ábra) kizárólag egy rúgó idézi elő, amelynek egyúttal a szelep teljes röpítőerejét le kell győznie, két esetben (4—7. ábra) viszont egy rúgónak kell a szelep zárását elősegítenie, míg annak röpítő erejét időközönként egy a dugattyú csapja körül lengő ellensúly egészben vagy csaknem egészbén közömbösíti. Minden eseitben tehát a szelepnek a kipuffogási és kompressziós periódusban való biztosítás zárására szükség van egy rúgóra, amely ha eltörik vagy erejét veszti, a motor biztonságát veszélyezteti. Ezen olykép lehet segíteni, hogy a szelepet erős ellensúlyos emelővel az ellensúly révén teljesen vagy közel teljesen kiegyensúlyozzuk és ezen főellensúlyhoz még egy a dugattyúban tetszés szerint vezetett vagy a dugattyúban egy helytálló pont körül lengő pótsúlyt rendezünk el, amely már a mótor forgásba hozatalakor elegendő erős, a szelep zárására irányuló nyomást fejt ki és ilykép az említett rúgót nélkülözhetővé teszi. Ezt a pótellensúlyt azután a föntebb többszörösen magyarázott módon a csatlórúdon lévő helytálló ütköző vagy emelő a főellensúlyról leemeli s így lehetővé válik, hogy a szelep a szívási periódusban önműködőlég nyíljék. Az explóziós periódusban a gáznyomás a teljesen vagy közel teljesen kiegyensúlyozott szelepnek önkényes nyílását könnyű szerrel és pedig már egészen csekély forgásszám, illetve hengertöltet esetén is megakadályozza. * Erre vonatkozó kiviteli példát a 9. és 10. ábra tüntet föl és minden további nélkül nyilvánvaló, hogy ezen találmányi gondolat az 1—8. ábrákon részletezett kiviteli példáknál is 'alkalmazható. Csupán azt kell szem előtt tartani, hogy a minden: kor zárásra irányuló rúgót a szelep súlyát egészen vagy részben közömbösítő ellensúllyal pótoljuk. Az imént tárgyalt javítás tehát az elsősorban megjelölt kiviteli példák érvényét nem rontia le Lényegileg egy kiegyensúlyozott önműködő szívószelepnek tekinthető, amelynek, általánosan használatos zárási rúgóját egy pótellensúly helyette-