69212. lajstromszámú szabadalom • Dugattyúkban, főleg forgó négyütemű égési mótorok dugattyúiban elrendezett szívószelep vezérlése
föltüntetve, míg a többi ábrán egyszerű- ( ség okából egészen elmarad. A fölső nyi- j lak oly példák esetén, amelyek forgó hengerekre vonatkoznak, a henger forgási irányát, az alsó nyilak álló hengerekre vonatkozó példák esetén , a forgattyútengely forgási irányát mutatják; oly példáknál, amelyek mindkét féle motorra érvényesek, két nyíl látható. A szívó szelepre ható utánaengedő nyomás kiviteli módját példaképpen az 1. ábrán látható elrendezés mutatja. A (b) szívószelepet az (al) szelepvezeték és (b2) gyűrű közé elhelyezett (k) rúgó zárva tartja. A (k) rúgót oly erősre méretezzük, hogy az forgó hengeres motornál a szívószelepre ható centrifugális erőt legyőzze, míg álló hengeres mótor esetén csak oly erősnek kell lennie, hogy a szelepet, ha azt a vezérlés nem befolyásolja, zárva tartsa, illetve adott esetben a szelepnek élénk menetű záródását biztosítsa. A (bl) szeleprúd fölső részén a mozgatható (h3) szeleptányér és e fölött a szeleptányérra támaszkodó (b4) rúgó van elrendezve. A (b3) szeleptányér alá a csatlórúddal összekötött (cl) emelőkar nyúlik. Ez akként van beállítva, hogy a (b4) rúgót a csatlórúd (x, y, x) lengési útja alatt úgy a szívási, mint az explóziós periódusban összeszorítja és ezáltal a szelepet nyitni igyekszik. Az (x, z, x) lengési út alatt azaz a kompressziós és kipuffogási periódusban, a (bl) rúgó szabad s a szelep zárva marad. Hogy már most a szívószelep az explóziós periódusban a (b4) rúgó összeszorulása dacára zárva maradjon, a (b4), rúgó úgy méretezendő, hogy az explóziós nyomás a rúgóerőt fölülmúlja és a szelepet zárva tartsa. Általában véve a szívószelep időszerű nyitását biztosítandó, a szívószelep vezérlését az előgyújtásnak megfelelőleg kissé siettetjük, azaz bekövetkezni hagyjuk, még mielőtt a lökettérfogat minimuma eléretnék/ azután pedig arról gondoskodunk, hogy á (b4) rúgót már a kompressziós nyomás is legyőzze, vagyis hogy a szelep a kom-I pressziós és explóziós periódus között ne I nyíljék. • , A nyitandó szívószelepre ható utánaengedő nyomás kiváltását a 2. ábrán vázolt kiviteli példa mutatja be, amely csakis forgó hengeres motoroknál alkalmazható. Az excentrikusan elrendezett szívószelep, amint a nyíl mutatja, a forgást követi. A csatlórúd (d) csapján, az (e) súlyemelő van forgathatóan elrendezve, amely a súlyt hordó és villaszerűleg kiképezett (el) végével a szeleprúd (b5) gyűrűje alá nyúl s amelynek (e2) orra az (el) emelővégre ható centrifugális erő folytán a (c) csatlórúd (c2) toldatára támaszkodik. A (b5) gyűrű úgy van szabályozva, hogy az (el) repítősúly a szelepet nyitni kezdi, ha a csatlórúd (az előbb említett csekély előresietéssel) középső helyzetét foglalja cl. Ennek következtében az (x, z, x) lengési úton, azaz a kompressziós és kipuffogási periódusban a röpítő súly a szelepről leemelődik és hatástalanná válik, ezzel szemben azonban az (x, v, x) lengési út, vagyis a szívási és explóziós periódus alatt kiváltódik, illetve fölszabadul, hogy a szívószelepet a szívási periódusban biztosan nyissa. Az explóziós periódus alatt a szelep a röpítősúly hatása ellenére is zárva marad, mert az explózió nyomása nagyobb. A (k) rúgó arra való, hogy a szelep a szokásos módon kiegyensúlyoztassék, illetve hogy a szelep élénk menetben zárjon. A rúgót a szokásos ellensúllyal is helyettesíthetjük, illetve hatását ezzel is elősegíthetjük. A 3. ábrán oly kiviteli példa van föltüntetve, amelynél n nyitandó szívószelepre ható utánaengedő nyomás kiváltása közvetve történik a szelepet záró rúgóhatás kiküszöbölése, illetve kikapcsolása útján. Ezen kiviteli alak főleg forgó hengeres motoroknál alkalmazható, mert a zárást előidéző (k) rúgó kikapcsolása folytán a (b) szívószelepre ható centrifugális erő a nyitási céljára fölszabadul. A (c) csatlórúdon elrendezett villaszerű (cl) emelőkar a (t) rúgótányér alá nyú-