69196. lajstromszámú szabadalom • Berendezés teherárúk kiürítésére vasúti kocsikból egyes kocsik vagy egész vonatok oldalbuktatása által
elrendezni úgy, hogy a bal kerék forgása alkalmával a jobbkerék is a görgőkön; foroghat Az eddig leírt buktatóberendezésektöl eltérően a 26—32. ábra szerint a nehézségi erő oldalkomponenseinek fölvételére . húzótámaszok használtatnak, melyek a kiürítés oldalának átellenében vannak elrendezve és a kocsival szilárdan vagy mozgathatóan vannak összekötve. A húzótámaszoknak ezen elrendezése folytán a kiürítés oldalán a támaszsin mellőztetik, ami különösen silótelepeknél előnyös helykihasználás szempontjából fontos. Egy egyoldalú külsőbuktatás példája ezen húzótámaszok segélyével a 26. ábrán van föltüntetve. A 27. ábrán két vágányon egymás mellett 'álló kocsinak vagy vonatnak húzótámaszokkal való összeköttetése látható úgy, hogy egyszerű eszközök segélyével előnyös térkihasználás mellett a kocsik egyidejűleg kifelé buktathatok és kiüríthetök. Egy külön támaszsin alkalmazása fölösleges. A tapasztalat igazolja, hogy ha a kocsik a 27. ábrán látható buktató helyzetben vannak, a két kocsinak helytállósága akkor is biztosítva van, ha az egyik kocsi teljesen meg van rakva és a másik kocsi üres. A 26. ábrán látható kocsinak a támaszsinnel és a 27. ábrán látható két kocsinak összeköttetése tetszés szerinti húzótámaszok és kapcsolótagok segélyével eszközölhető. A 26. és 28. ábrán láf ható húzótámasz egy oldalt elrendezett görgővel a támaszsint veszi körül. Két húzótámasznak a 27. ábra szerinti kapcsolására a húzótámasz vége egy (38) szemmel (28. ábra) vagy egy (39) horoggal vagy effélével látható el. Ily húzótámaigzokkail fölszerelt kocsik eszerint nemcsak egyoldalú (26. ábra), hanem kétoldalú (27. ábra) buktatás részére is használhatók. Igen egyszerű kapcsolás a 30. ábrán látható, mely egy láncból áll, melynek középső (40) szeme kikapcsolható. A kocsiknak buktatása a vágánynak elcsavarása, vagy gépi berendezés révén eszközölhető. Ha a vágányt elcsavarjuk, akkor a 26. ábra szerint a futósinek és támaszsin közötti szög állandóan megtartható. Ezen esetben a támaszgörgő a kocsira szilárdan erősíthető. A 32. ábrán látható kettős külső buktatásnál a (3, 3) futósinek a kocsi húzótámaszának (41) forgáspontja körül csavarodnak el. Minthogy emellett a húzótámaszok vízszintes helyzetüket meg nem változtatják, a rugók egyenlőtlen megterheléseknek vannak kitéve és ennélfogva előnyös, ha ezen elcsavarási módot oly kocsiknál használjuk, melyek rugókkal nem bírnak, vagy melyeknek rúgói kevésbbé érzékenyek. Ha azonban az egyenletes rúgómegterhelés előnyét a húzótámgiszokkal fölszerelt kétoldalú buktatásnál is akarjuk érvényesíteni, akkor vagy a két ^lúzótámasz görgőivel az egymásnak megfelelő támaszsineket kell körülzáratni, vagy kapcsolt húzótámaszok alkalmazása esetén a kapcsolás forgáspontját egy (42) görgős mankóval (31. ábra) kell összekötni, mely egy külön (43) támaszsinen fut és megengedi, hogy a (3) futósin a (38, 39) kapcsolószem körül, mint képjelt forgáspont körül, foroghasson. Ezen esetben m'ndkét húzótámasz az elcsavarás alkalmával a hozzátartozó kocsi (S) súlypontja felé lehet irányítva. * A 27. és 32. ábrán látható két kocsinak kétoldalú buktatása gépi úton egyszerű rajodon eszközölhető. A kocsik buktatása alkalmával a (3, 3a) futósineket tartó (44) dobogók a húzótámaszoknak a kocsiszekrényen elrendezett (41) csuklója körül kényszermozgásúan lefelé mozognak. A (45) görgőknél fogva a (46) ívalakú síneken mozgó, dobogók á kocsi önsúlya és hydraulikus nyomóakkumulátorok segélyével sűlyesztetnek és emeltetnek. Végre megjegyeztetik, hogy a 17—20. és 32. ábrán föltüntetett kétoldalú buktatás részére szolgáló gépi buktatóberendezés egyoldalú buktatás részére is használható.
