69192. lajstromszámú szabadalom • Matricaszedő- és soröntőgép huzalokon vezetett matricapálcákkal

hornyának megfelelő (27) horonnyal bír és ennek segítségével a (14) állítócsavar útján vezettetik. A (12) kengyel előremozgása alkalmával (x3) nyíl a (24) pecek a (26) kengyelt magával viszi (x5 nyíl) úgy, hogy a (26) kengyelen a (28) csavar segítségével megerősített (29) szögemelő, mely a (30) orral van ellátva, szintén az (x5) nyíl értelmében tolatik el. A (29) szögemelő villaalakú (31) végével körülfogja a (32) csapot, mely a (33) rúgó hatása alatt álló (34) kettős emelő forgási pontja gyanánt szolgál. Ha a (12) és (26) kengyelek előremozgása folytán a (9, 16, 17) emelők és a (29) szögemelő a 6. ábrán föltüntetett helyzetet foglalták el, a (29) szögemelő (30) orra éppen a (34) kettős emelő előtt áll. Ha most a (2) spáciumbillentyűt megütjük, a billentyű a (4) könyökemelőre be fog hatni és a (35) összekötő rudakat jobbra fogja eltolni (x6 nyíl). Ezáltal a (9) kettős emelő ismert módon befolyásoltatik és a (11) pecek visszahuzatik, hogy az (M) matricák a (21) emelőlemezről középső (m') kivágásukkal futhassanak föl a (36) Vezetősínre. A (35) összekötő rúd mozgatása által a. (34) kettős emelő a (37) pecek útján az (x7) nyíl értelmében mozgattatik ugyan, anélkül azonban, hogy ezen emelő meghajlított, alsó (38) része a (17) emelőre behatna (1., 2. és 6. ábra). Hárombeiilírás szedése: (6. és 7. ábra.) Ha már mQst kétbetüírásról hárombetűírásra akarunk áttérni, az alsó (12) kengyel, a (9, 16, 17) emelők és a (11) pecek, valamint a (21) emelőlemez a 6. ábrán föltüntetett helyzetben maradnak meg. Az (5) bekapcsoló rúd azonban az (x) nyíl értelmében való forgatás, által a (III) helyzetbe hozatik, minek folytán a bekapcsoló rúdon lévő (6) bütyök a fölső (26) kengyelt kis mértékben még tovább (mozgatja, míg (25) hornyának vége a (24) pecekhez nem ütközik (7. ábra). Ennek folytán a (29) szögemelőnek (30) orra a (34) kettős emelőre nyomást gyakorol (a 7. ábra x8 nyila) úgy, hogy, amint a 7. ábrából megállapítható, a spáciumbillentyű megütése alkalmával a (38) meghajlított rész á (17) kettős emelőre az (x9) nyíl értelmében oly módon hat be, hogy a (21) emelőlemez a (III) helyzetbe hozatik (7. és 3. ábra). A (11) peceknek előbb jelzett visszahúzása által most az (M) matricák az alsó (u') kivágással futnak rá a (36) vezetősínre. Ha a rendes írásról (az o írásképről) közvetlenül akarunk a hárombetűírásra (az u írásképre) áttérni, az (5) bekapcsoló emelőt, illetve a (6) bütyköt az (I) helyzetből a (III) helyzetbe forgatjuk (7. ábra), minek folytán a (II) helyzet átugrásánál a (6). bütyök az alsó (12) kengyelre hat be és ezáltal a (21) lemezt és a (11) pecket a. 6. ábrán föltüntetett helyzetbe hozza. Az (M) matricák ekkor a' (2) spáciumbilléntyü megütése alkalmával a (36) vezetősínre alsó (u') kivágásukkal futnak föl. A 8. és 9. ábrán föltüntetett foganatosítási példánál a betűírásra való átváltás külön emelő segítségével történik. A (21) lemez (20) peremét a (47) rúd támadja meg, mely a (48) pont körül forgatható (49) kettős emelővel csuklósan van összekötve. A (48) csuklópont a (15) pont körül forgatható (16) kettős emelőn van elrendezve, melynek végéhez támaszkodik a (26) kengyel vagy szán. A kosár eltolása által a (26) szán ismert módon eltolatik, ezáltal a (16) kettős emelő a vízszintes síkba forgattatik és a (21) sin a matricák útjába tolatik. Hogy hárombetűírás alkalmával a (21) lemezen álló matricák ezen lemeznek fölemelése által másodszor is megemeltessenek, a vízszintes síkban a (48) pont körül elforgatható (49) kettős emelő van alkalmazva. A gép vázában megerősített, az (50) pont körül forgatható (51) emelő pl. a billentyűzet-deszkában elrendezett külön billentyű útján a nyíl irányában forgattatik el (8. ábra) úgy, hogy ezen emelő az (52) karhoz támaszkodik, mely az (53)