69172. lajstromszámú szabadalom • Összehajtható kapu nagyobb kapuszélességekhez

— 3 gesztve. A (32) szögvas fölfelé irányított szára a (2') görgő futósinjét alkotja. A két (31, 32) szögvas helyett, melyek a futógörgő könnyű fölhelyezését teszik lehetővé, egy ' T-vas is alkalmazható (8. ábra), amelyre a futógörgők a két végén tolhatók föl. A (31) szögvas a (32) szögvason jobban a (9) gerenda fölé is rendezhető el, ha a (30) vezetőgörgőnek a fönt leírt módon való elrendezése nem volna lehetséges. Ebben az esetben a (30) görgő számára a (27, 28) szögvasakon görgővel ellátott külön orsó van elrendezve (9. ábra). Ha a helyi viszonyok miatt kénytelenek lennénk a (30) támaszgörgőt a (9) gerenda alá helyezni, úgy a (31) és (32) szögvasak helyett a (33) Z-vasat (9. ábra) alkalmazhatjuk. A támaszgörgő természetesen a (9) gerenda oldalán is lehet elrendezve, valamint a tartógörgők futópályáját alkotó profil a (9) gerenda fölött lévő lemezekre lehet erősítve (10. ábra). A (34) tömítőlécekről is gondoskodhatunk (10. ábra), melyek a (9) gerendára erősíthetők, valamint alul is alkalmazhatunk tömítést, amennyiben a (17) vezetőcsatornát szegélyező (35) profilt kissé a talajból kiemeljük (15. ábra). A kapurészek nyitásakor még az a hátrány lép föl, hogy a második kapurészpár behajtásakor, tehát amikor az első pár be van hajtva, ismét szét akar nyilni, tehát a fölső vezetőgörgők a (19) pillértől ismét el akarnak távolodni. Ezt azáltal kerüljük el, hogy a (21) horgokat alkalmazzuk. (5. ábra), melyek a (19) pilléreken forgathatóan ágyazott (22) tengelyekkel vannak összekötve. Ezek a tengelyek a (23) húzószervek útján, melyek a (24) emelőkre vannak erősítve, forgathatók úgy, hogy a horgok kiemelhetők. Ezek a horgok ferde (25) homlokfölülettel vannak ellátva, melyekbe a (2) vezetőgörgők tengelyei ütköznek úgy, hogy a horgok emelhetők vagy oldarirányban eltolhatók és ezen görgőtengelyek fölé csappannak. Ha tehát egy kapurészpár be van hajtva, úgy a horgok által önműködően ezen helyzetében tartatik. Ha több kapurészpárról, tehát több (2) görgőpárról van szó, úgy kettős vagy többszörös (21) horgok kerülnek alkalmazásba (1. ábra). Ebben az esetben az első horog az első görgőpár fölé csappan, míg az a következő görgőpár által a legközelebbi horog alá nem tolatott és így tovább. A kapu zárásakor a (13) húzószervet kézzel húzzuk úgy, hogy a (21) horog a (2) vezetőgörgőket szabadon engedi és az első kapurész húzása által a kapu bezárható. A 11. és 13. ábrák oly berendezéseket mutatnak, melyeknél a rugalmas (36) csappanok a (30) támaszgörgőknek a kapu végállásában való rögzítésére szolgálnak. Ha a kapurészt szabaddá akarjuk tenni, a (36) csappanót a (23) húzószerv segélyével visszahúzzuk. A 11. és 12. .ábrákon oly elrendezés van föltüntetve, melynél a csappanó a (2)-futógörgő (27) fölfüggesztése mögött becsappan. Zárt helyzetében a kaput csak egy retesszel, illetve ha két kapuszárnyról van szó, két reteszszel biztosítjuk. Ezek a (26) réteszek (1. ábra) belül a (19) pillér közvetlen közelében lévő kapurészeken oly módon vannak forgathatóan megerősítve, hogy keresztben a két kapurész behajtási éle fölé fektethetők. Ezt követőleg a két rész nem tud kifelé áthajlani, míg a többi kapurészek a (17) vezetőhasíték és á (16) vezetőgörgők segélyével áthajlás, illetve behajlás ellen merevítve vannak. Ez a zár tehát különösen széles, sokrészű kapukhoz alkalmaB, mert minden esetben csak egy, illetve két retesz szükséges. A kapuk elreteszelésének másik megoldása a 14. ábrán van föltüntetve. A (26) keresztreteszek helyett a kaputáblákon a (37) csappanóreteszek vannak alkalmazva, melyek egy részt a fölső (9) tartógerendákba, illetve a (7) lemezekbe és alul a talajba kapaszkodnak. Ezek a csappanóreteszek a (38) húzószervek segélyével a (39) emelő útján állíttatnak, melynek forgáspontja a kaputárcsán van. A (16) görgőket tartó, kifelé lengő él elreteszelésének biztosítására, hogy a kapurészek a (40) élek (1. ábra) menten kifelé ne szoríttassanak, s szomszédos (40) élek közepén a (41) peckeket rendezzük el (16.