69129. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nyílt és zárt végtagtörések nyújtására és kezelésére

- 2 -alakjának megfelelően különböző ívelésű kengyeleket alkalmazhatunk. A nyújtás oly módon történik,, hogy az egyik oszlopocskát a sínhez viszonyítva elcsúszás ellen rögzítjük és a másik oszlopocskát a hozzátartozó szánban kiképezett csavaranyán áthaladó, a vezetősínekkel párhuzamosan ágyazott végnélküli csavar forgatása segélyével a sinvezetékben fokozatosan elcsúsztatjuk, miáltal a csapocskák fölső végére tolt kengyelek a végtag egyenletes nyújtását létesítik. Adott esetben a sérült végtag közbenső alátámasztására a szélső kengyelekhez hasonló, magassági irányban állítható és a vezetősínek mentén eltolható szán oszlopocskájára tolt harmadik kengyel is kerülhet alkalmazásba. Az új nyújtóberendezés példaképen vett kiviteli alakja a mellékelt rajz 1—3. ábráin van föltüntetve. Az 1. ábra a berendezés oldalnézete, ill. hosszmetszete, melyre a nyilt alsó lábszártörést szenvedett láb van helyezve, a 2. ábra az 1. ábra fölülnézete és a 3. ábra a 2. ábra A—B vonala mentén vett keresztmetszet. Az (1) alsó lábszárral a bokánál a (2) kengyel, míg a térd közelében a (3) kengyel van mereven összekötve. Az összekötés tetszés szerinti módon, 'pl. gipszkötés segélyével létesíthető. A (2, 3) kengyelek alsó hüvelyalakú (5) része a kötésből kiemelkedik és a később leírandó (6, 7) oszlopocskák csapalaikú fölső végére tolható. Az ágy fölületére fektethető (11) fakeretre az egymással párhuzamos (12, 13) vezetősínek vannak erősítve, melyek a közöttük csúsztatható (14a, 14b) és (15a, 15b), valamint a (16a, 16b) szánok vezetésére szolgálnak. Az egyes szánok beállított helyzetükben a (14c, 15c), illetve (16c) csavarok meghúzása által a (12, 13) vezetősínekhez rögzíthetők. Az egyes szánokba a függélyes (6), illetve (7) és (8) oszlopocskák vannak csavarolva, melyeknek magassági helyzete elforgatás által tetszés szerint beállítható. Az oszlopocskák fölső végükön a (10) keresztcsapokkal vannak ellátva (3. ábra), melyek a kengyelek (5) hüvelyének (9) oldalhasítékaiba hatólnak és az (5) hüvelyeknek a-(6, 7, 8) oszlopokra való tolása után a kengyeleknek az oszlopokhoz viszonyított elforgását megakadályozzák. A (12, 13) vezetősíneket körülbelül a középen helytálló kereszttartó köti össze, melyben a vezetősinekkel párhuzamosan elrendezett finom menetű (18) végnélküli csavar egyik vége van forgathatóan, azonban teiigelyirányban el nem mozgathatóan ágazva, míg a másik vége a (11) kereten halad át és a (19) forgattyú segélyével jobb- vagy balirányban forgatható. A (18) végnélküli csavart a (14) szánnal egy darabból álló, a sinek között lefelé nyúló (20) toldatban kiképezett csavarmenetes furat veszi körül. Mivel a (18) végnélküli csavar tengelyirányú eltolódása meg van akadályozva, a (20) toldat, illetve a (14) szán a (19) forgattyú forgatásakor a (12, 13) sinek között elcsúszik. A berendezés alkalmazása következőképen történik: A (14, 15) szánokat a végtagra erősített (2, 3) kengyelek közötti távolságának megfelelően a sinkeretben beállítjuk és a (15) keretet a (15c) csavar segélyével rögzítjük. Amennyiben a sérült végtag még közbenső alátámasztásra szoruí, a (16) szán, illetve a (4) kengyel kerül alkalmazásba. Ezt követőleg a (19) forgattyú forgatása által a (14) szánt a vezetősínben kifelé csúsztatjuk és a (2) kengyel útján a végtagra húzóhajtást fejtünk ki. Megfelelő mértékű nyújtás után a (14) szánt a (14c) csavar segélyével rögzítjük. Az állandóan kifeszített végtag szabadon fekszik és kezelés céljából minden oldalról kényelmesen megközelíthető. Ellennyújtás céljából a (15c) szorítócsavart oldhatjuk és a (15) szánt kézzel kifelé húzhatjuk. , I A találmány tárgyát képező berende-