69111. lajstromszámú szabadalom • Műláb

Megjelent 1916. évi május hó 10-én. MAGY. gg^ KIR. SZABADALMIiBS HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 69111. szám. i VII/e. OSZTÁLY. Műláb. ABEL IGNATZ GYÁRIGAZGATÓ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1915 julius hó 10-ike. Az ismeretes műlábaknak hátránya, hogy járás közben a csonk nagymérték­ben van igénybe véve és szerkezetüknél fogva nem egyebek, mint a láb formájára alakított mankók, melyek esetleg a térd­izületeknél kézzel, vagy egyéb segédesz­köz révén meghajlíthatok. Az ismeretes mankószerű műlábak a test medencéjétől teljesen függetlenül működnek és mozgatásuk a test, de főleg a csonk igénybevételével eszközöltetik úgy, hogy a járás nehezen megtanulható, fárasztó és hasonló a tabetikus ember bi­zonytalan járásához. A találmány tárgya oly műláb, melynél a csonk egyáltalában nicsen igénybe véve, hanem az egész terhet a test medencéje veszi föl, mely egy vezényrúd közvetíté­sével a műlábát olytkép mozgatja, hogy a kéz vagy egyéb segédeszköz igénybevétele nélkül a műláb a természetes íar> mozgá­sának megfelelően úgy leülés, fölállás és járás közben csuklói körül helyezkedik el. A találmány lényege abban áll, hogy a test egyik vagy mindkét oldalán egy a medencéhez simuló, megfelelően hajlított lemez egy öv és esetleg egy válltartó vagy hasonló eszköz révén helytállóan van erő­sítve. Ezen medencelemez alsó részlével í egy kilincsszerkezettel függőleges helyze­tében rögzíthető műláb rúdja van össze­kötve és azonkívül egy tengelyirányban forgatható toldattal van ellátva, melynek hosszkivágásában a műláb csuklós rúd­jával egy kar révén összekötött vezény­rúd fölső része van vezetve. A vezényrúd fölső része a medencepajzzsal szilárdan köthető össze úgy, hogy a test medencéjé­nek, illetve a fölső lábszárnak mozgása a vezényrúd közvetítésével a műlábra vite­tik át, mimellett a csonk, mely egy isme­retes bőrfűzőben van tartva, tehermente­síttetik. Járás közben a vezényrúd fölső része a medencepajzzsal szilárdan van összekötve úgy, hogy a meglévő fölső láib­szárcsonk előre mozgatása alkalmával a vezényrúd a műlábát a lépésnek megfele­lően behajlítja és előre mozgatja. Ha azonban a rokkant fölső testét a lábaktól függetlenül akarja hajlítani, akkor a vezényrúd és a pajzs közötti rögzítést megszüntetjük úgy, hogy a ve­zényrúd a toldat hosszkivágásában sza­badon mozoghat. Mellékelt rajzon a találmány tárgyá­nak egy példaképem foganatosítási alakja van föltüntetve és természetes, hogy rész­letei a szükséghez képest tetszés szerint

Next

/
Thumbnails
Contents