69105. lajstromszámú szabadalom • Berendezés két test relatív mozgásainak optikai úton való föltűntetésére
megjelent 1916. évi május hó lO-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 69105. szám. vn/d. OSZTÁLY. Berendezés két test relatív mozgásainak optikai úton való föltüntetésére. FRIED. KRUPP AKTIÉNGESELLSCHAFT CÉG ESSENBEN. A bejelentés napja 1915 junius hé 24-ike. Elsőbbsége 1914 julius hó 24-ike. Két test relatív mozgásainak mérése általában, célszerűen, a testeken egy kétkarú emelő oly módon való elrendezésével történik, hogy az emelő szabad karja a relatív mozgást alkalmas léptékben föltünteti. Ha igen nagyok a relatív gyorsulások, vagy igen hosszú karokat kell hogy kapjon a kétkarú emelő, akkor utóbbi elkerülhetetlen saját rezgéseket végez, melyek a relatív mozgások fölé halmozódnak és eziek följegyzését zavarják. A jelen találmány ennek a hátránynak kiküszöbölését célozza és abban áll, hogy a kétkarú emelő egy sajátszerű optikai elrendezéssel van helyettesítve, melyek közül néhány példaképen a mellékelt rajzon vázlatosan van föltüntetve. Az ábrákon (1) és (2) azokat a testeket jelöli, melyeiknek az (A, B) egyenesre merőleges relatív sebességeit kell megmérnünk. Az (1) testre alkalmas (4) fényforrás, a (2) testre pedig (3) optikai lencserendszer van erősítve, míg (5)-tel egy ernyő van jelölve, melyen a (4) fényforrás (6) reális képe jelenik meg. Az (5) ernyő, (7) tartó segélyével, az 1. ábrának megfelelő elrendezésnél a {2) testtel, a 2. ábrán látható elrendezésnél pedig az (1) testtel van összekötve. A (4, 3, 6) fény-sugárnyaláb (8) és (9) burkoló falakkal van burkolva. Az (1) és (2) test relatív mozgása a (6) fénypontképnek az (5) ernyő fölületén való vándorlását idézi elő, mimellett a (6) fénypontképnek az (5) ernyőn az (1) és (2) testek relatív mozgásához képest való elmozgása az 1. ábránál a \, a 2. ábránál pedig a ^ arányban tevődik át. Az (5) ernyő, a kívülről való közvetlen megfigyelésre], skálabeosztással bíró homályos üveglap, vagy pedig fényképező érzékeny lemez gyanánt lehet kiképezve, mely utóbbi a (b) fénypontkép kilengési irányára keresztben alkalmas tova mozgással bír, azon célból, hogy az (1) és (2) testek relativ mozgását egy néző vonalban, pl. az időtől függően, állandóan rögzítsük. Az 1. ábrán látható elrendezés célszerűen akkor alkalmazandó, ha az (1) test nagy gyorsulásokat szenved, a (2) test pedig nyugalomban van. A 2. ábrának megfelelő elrendezés viszont pl. akikor haszr nálandó, ha a (2) test olyan mozgásokat végez, melyeket súrlódási erőknek, vagy nagyobb tömeghatásoknak lehetőleg nem szabad z&varniok. A relativ mozgás, az (a) és (b) értékek helyes megválasztásával, az (5) ernyőn