69045. lajstromszámú szabadalom • Újítások permetezőkön
hatja A találmány telháit az ismeretes háti és fogatos permetezők előnyeit egyesíti magáiban anélkül, hogy a munkásnak a meglehetős nehéz folyadéktartányt is magáival kellene vinnie. A szórócső munka közben függélyes helyzetet foglal el a munkás hátán és különböző magasságokban szórófejeket hord, amelyek a szórócső két átellenes 'oldalából merőlegesen kiálló elágazásokba vannak páronként helyezve. A szórócső maga a szórófejekkel együtt függélyes irányban magasabbra vagy alacsonyabbra állítható s azonkívül a szórófejek is kisebb vagy nagyobb távolságra állíthatók a szórócsőtől úgy, hogy bármilyen szűk vagy széles szőllősorok egész magasságukban bepermetezhetök. A szórófejeknek a szórócső két átellenes oldalán való elrendezése továbbá azt az előnyt nyújtja, hogy a munkás egyszeri menetben két szőllősort permetezhet. A találmány szerinti újításokkal ellátott permetezőnek egy kiviteli alakja a mellékelt rajzokon van föltüntetve, amelyeken az 1. ábra a tartány és az ettől elválasztott részek általános elrendezését, a 2. ábra a tartány homlioknézetét, a 3. ábra a szivattyú és szórókészülék nagyobb léptékű oldalnézetét, a 4. és 5. ábra ugyanezen részeknek homlok- és fölülnézetét, a 6., 7. es 8. ábra pedig a szórófejek szerelésének néhány kiviteli példáját mutatja. Az 1. és 2. ábrán (a) jelzi a folyadéktartányt, a (b) a szivattyú és légüst köpenyét, (c) pedig a tartány és szivattyú összekötésére szolgáló hajlékony tömlőket, amelyek egyik végükkel a tartány két oldalán elrendezett (d) csapokhoz, másik végükön pedig a szivattyútérbe torkoló (e) csődarabokhoz vannak kapcsolva. A szivattyú által kihajtott folyadék az (f) könj'ökcsövön, (g) szűrőn és (h) tömlőn át az (i) szórócsőbe jut, amelyet a szivattyúköpenyhez erősített (j) tartók hordanak. A iszivattyú, amelynek szerkezete és berendezése tetszőlegesen választható, a (k) forgattyútengely két végére ékelt (1) karok segélyével haj tátik. Az (a) tartány feneke körülbelül a 2. ábrán -látható alakban van kiképezve, hogy a tartány biztosan üljön a ló vagy öszvér hátán, miimellett további megerősítésére még szíjak, hevederek vagy effélék alkalmazhatók. A munkás csak a (b) szivattyút és a. hozzátartozó szűrőt és szórócsövet viszi magával, amely részek az (m) hevedereknél fogva (3. ábra) a munkás hátára akasztatnak. Magától értetődik azonban, hogy a szivattyú el is hagyható, ha a tartányban lévő folyadék sűrített levegő nyomása alá van helyezve, (amely kivitel azonban a beveztésben jelzett oknál fogva nem előnyös), vagy pedig a szivattyú a tartányon is elrendezhető, amely esetben a munkás csupán a szórókészüléket. hordja. Az (i) szórócső a (j) tartókban függélyes irányban föl s alá mozgathatóan van elrendezve és e célból a (j) tartókat öszszeiköitő (jl) rúd csapjára egy kétkarú (n) emelő van forgathatóan ágyazva, amelynek villaalakú vége az (i) szórócsőből kiálló peoekkel kapcsolódik. A szórócsövet a (j) tartók vezetékeiben való elfordulás ellen a cső külső oldalán elrendezett (il) hosszbordák biztosítják. A munka közben függélyesen álló szórócsövön vannak elrendezve egymás fölött a porlasztók fölvételére szolgáló (o) csőtoldatok (3. ábra), amelyeknek száma a szükséghez képest változtatható s ennek magfelelően a szórócsőhöz hosszabb vagy rövidebb toldócsövek kapcsolhatók. A porlasztóknak, néhány kiviteli allakja a 6—8. ábrákon van főltünteitve. Mindegyik porlasztó készülék két (p) fejből áll, amelynek kb. 35° szög alatt ágaznak szét egy .közös (q) csőből oly módon, hogy a (p) fejek a (q) csővel ugyanazon vízszintes síkban feküszne'k (6. ábra), vagy pedig a 8. ábra szerint a szétágazó (p) fejek a {q) cső vízszintes síkjával ismét kb. 35° szöget zárnak be. A,