69028. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép alakkövek előállítására

a mintaszekrények fölső széle fölött fek­szik, ha azok helyesen fekszenek az alap­lemezen. Ha a szállító készülék az egyik mintaszekrényt tovább vitte és az nem fekszik helyesen az alaplemezen vagyis a (22) közbenső falak nem fekszenek a (13) kitemelkedések közötti hézagokban, ha­nem azok részben vagy egészben az emlí­tett kiemelkedéseken fekszenek, akkor a mintaszekrény nyúlványai vagy a minta­szekrény maga a (460) csavarba ütközik és ezáltal a (457) emeltyűt kilengeti. Ezen kilengést a (457) kar (450) emeltyűre vi­szi át, amely ezáltal a tengelykapcsolást kiiktatja. A gép működési módja. A gép egyes szerkezetei egymást köve­tőleg már most a következő módon mű­ködnek: A szállitólánc lépésenként mozog tova, hogy a mintaszekrények egymás­után jussanak a gép különböző munka­közegei alá. A gép bal végénél a minta­szekrények a (27) sineken fölfelé mozog­nak, miután azok megfordított állapotban és egymástól bizonyos távolságban a gép alsó részén át visszajöttek. A mintaszek­rényeknek a tartókról való leesését a (6) karok (9) kivágásaival együttműködő (20') lemezek akadályozzák meg (24. ábra). A {27) vezetősínek a mintaszekrények (18, 19) nyúlványai .között lévő (20) kivágá­sokba jutnak és ily módon a mintaszekré­nyeket a gépbe való bevezetésnél az alap­lemezből kellő távolságban tartják. Az­alatt, amíg ezek a részek egymástól meg­határozott távolságban mozognak a mun­kás a tulajdonképpen (12) mintalemezt helyezi be. Ezután a (27) vezető sinek már ismerteteti kiképzése és elrendezése folytán a mintaszekrények lesülyednek és ba azok az (57) teknők "alá jutnak, helyes helyzetben vannak. Itt azután a kellő pil­lanatban a mintaszekrény egyes rekeszei­ben a j(35) tartályból megfelelő mennyi­ségű fölületi anyag jut. Az egyes reke­szekbe jutó mennyiség egyenlő és áz az (52) kiváltó horog elállitása útján szabá­lyozható. Innen a kis mértékben megtöltött szek­rények közbenső vagy párnázó anyag bevezetésére szolgáló szerkezethez mo­zognak, amely ezen anyagból előre meg­határozott mennyiséget juttat az egyes re­keszekbe. További mozgás közben a szek­rények a (113) tartály alá kerülnek, ahol azok a tulajdonképpeni alakkövet képező anyaggal töltetnek meg. A mintaszekré­nyek azután a (234) sajtoló kölyükhöz mozognak. Ha az alakköveknek a gépen át való szállítás közben a mintaszekré­nyek a szállító készüléken kissé eltolód­nának, akkor a satoló készülék (235, 236) tövisei a mintaszekrényeket először ismét helyes helyzetbe hozzák, mire a sajtoló kölyük az egyes rekeszekben lévő anyag­gal érintkezésbe jönnek. Mielőtt még a sajtoló kölyük az egyes rekeszekbe sű­lyednének az egyes rekeszek töltését a (130) kés szintezi, miközben a kölyüket tisztítja. 'A sajtoló készülék akképpen van méretezve, hogy annak segélyével a leg­nagyobb nyomás fejthető ki. A mintaszekrények ezután a (333) ki­lökő kölyük alá mozognak és emellett ter­mészetesen az emelő lemezek horogalak­ban meghajlított végei fölé jutnak, A ki­lökő kölyük az alakkövekre ereszkednek le és az alakköveket a mintalemezen tart­ják, míg az emelölemezek a mintaszekré­nyeket fölfelé húzzák mindaddig, amíg a rúgó behatása alatt álló (387) sinek a szekrények (18) nyúlványai alá nem csap­pannak. Ezek a sinek a (29) kivezető sí­nekkel egy magasságban fekszenek úgy, hogy a mintaszekrények tovaszállításnál a (12) lemeztől és a rajta lévő alakkövek­től bizonyos távolságban tartatnak. A le­mezeket és a köveket ezután a munkás kihúzza és szárítás céljából elteszi. Az is­mertetett elrendezés révén tehát az alak­kövek ' elkészítésük után helyzetükben mozdulatlanul megmaradnak mindaddig, amíg teljesen meg nem száradnak, mimel­lett a nagyon sima fölület a köveknek az alaplemezen való eltolása folytán káros befolyásolást nem szenved. Természetes, hogy az alakkövek folyto-

Next

/
Thumbnails
Contents