69000. lajstromszámú szabadalom • Izzólámpa wolframból vagy más fémből álló izzótesttel és az izzótestet meg nem támadó gáztöltéssel
'S? ^ ^^—rr -—-—rr-n—r--i i iiiam^i r Megjelent 1916. évi április hó 87-én. MAGY. dfe Kik > /. szabadalmi •p|| f hivatal SZABADALMI LÉTRÁS 69000. szám. - Vll/h. OSZTÁLY. Izzólámpa wolframból vagy más fémből álló izzótesttel és az izzótestet meg nem támadó gáztöltéssel. allgeméíné elektricitáts-gesellschaft cég berlinben. A bejelentés napja 1914 december hó 12-ike. " .Oly izzólámpáknál, melyeknek Wolframból vagy más fémből való izzóteste nagyobb nyomású indifferens gázlégkörben ég, á Wolfram vagy más fém elpárolgása ugyan nagy mértékben csökkentve van, mindazonáltal azonban a fém kis mennyiségei itt is elpárolognak. A gázlégkörben föllépő áramlás az elpárolgott fémet magával viszi és a fém á búra falain vagy •az esetleg a búrán belül alkalmazott reflektoron sötét bevonat alakjában rakódik' le. Ez a bevonat kisebb-nagyobb mennyiségű fényt nyel el és ezáltal a láinpa hasznos égéstartalmát csökkentheti. Azt találtuk, hogy ha gázt elektromos mező hatásának tesszük ki, az elpárolgott fémet .arra kényszeríthetjük, hogy bizonyos, a lupában elrendezett, elektromos tölté^ü testekre rakodjék le, hasonlóan ahhoz, ahogy ez pörtalanító berendezéseknél a jiorral és ivlámpáknál az égéstermékek áltál képezett csapadékkal töi> ténik. Az/éliektromos mező létesítésére legégyszeníbb á Úmpa áraarihozzávezetései között fönnálló feszültségkülönbséget fölhasználni. Megállapítottuk továbbá*, hogy az elek" tromos mezőnek az elpárolgott fémre kifejtett hatása a jelen esetben rendkívül nagy. Míg az említett portalanítóberendezéseknél és ivlámpáknál lerakóhely gyanánt nagy fölületi kiterjedésű testekre vam. szükség és bizonyos esetekben a fölületet még érdesíteni is kell, addig a jelen esetben a találmány értelmében a részecskék vonzatására és gyűjtésére aránylag vé-i kony (pl. 0.1 mm. átmérőjű) és egymástól viszonylag nagy (pl. 1—3 mm.-nyi) távolságban lévő drótokból álló drótrácsokat használhatunk, tehát oly testeket, melyek csak igen kevés fényt nyelnek el. Ezen tünemény magyarázata valószínűleg az, hogy gázzal töltött lámpáknál ívlánjpákkal és portalanító berendezésekkel* ellentétben nem lehet szó véges nagyságú porrészecs-» kékről, hanem molekuláris vagy ^tómos állapotban lévő fémről, melynél a részecskék sokkalta kisebb méretei folytán azok mozgási irányát az, elektromosyipező, sokkal nagyobb mértékben. befolyásolhatja; ezenkívül az említett részecskék igep. nagy. töltéseket tartalmaznak, minthogy a rendkívül nagy hőmérsékleten izzó fémszálaktól jönnek. A drptrácsot az izzótest és a búra fala vagyannak egy része között rendezzük el,
