68923. lajstromszámú szabadalom • Kábel nagy feszültség számára

— i esetleges üreg villamos tekintetben feszültségtől ment lesz. Az egy-egy kábelér aktiv szigetelésének külső rétegén elrendezett (f) vezetéknek azonban az a hátránya, hogy ez az igen vékony réteg az ólomköpeny rásajtolásakor, vagy a kábel hajlítása alkalmával könnyen megsérül. Ennélfogva célszerű a vezetőt az aktiv szigetelő anyag külső rétegébe beágyaznunk, vagy pedig külön szigetelő védő réteggel, pl. gyapotfonattal vagy más effélével körülvennünk. A 4. ábrában egy ily kábelnek nagyobb léptékben rajzolt hosszanti metszetét tüntetjük föl, amelybe az áquipotenciális vonalak menetét pontozott vonalkákkal rajzoltuk be. A példában az (f) betét és a (c) ólomköpeny között a (h) védő réteget alkalmaztuk az ólomköpeny és e szigetelő réteg közé viszont egy (d) légbuborékot rajzoltunk be. Az ábrából könnyen megérthetjük, hogy a feszültségnek mindama része, amely a vezető rétegen kivül akár sugárirányban, akár pedig a rétegek fekvése mentén föl- 1 lép, a vezetőréteg és az ólomköpeny közti potenciál-különbségnél nem lehet nagyobb. A szigetelő védő réteg és a reá fordított anyag vastagságát kellően megszabva, sugárzás és a lassú, lappangó égés jelensége ellen az életben elég jól védekezhetünk. Rétegesen szigetelt több fázisú kábelnek a találmány szerint szerkesztett más-más kiviteli alakját látjuk a 6. és 7. ábrán föltüntetve. A 6. ábra egy oly több fázisú kábelt ábrázol, amelyben az egyes erek körüli réteges (b) szigetelésen kívül valamennyit még a közös (g) szigetelő övvel burkoljuk; e kábelben továbbá a (c) ólomköpeny alatt az (f) vezető betétet rendezzük el, a föléje borított (h) védőréteggel együtt. A 7. ábra továbbá többfázisú kábelt ábrázol közös szigetelő őv nélkül; az egyes erek e példában szektor alakot öltenek és mindegyiket külön-külön burkoljuk az (f) vezető bevonattal és effölött a (h) védő réteggel. A találmány szerinti vezető rétegnek az életben használható többféle kiviteli alakját mutatják továbbá a 8—20. ábrák a kábel hosszmetszetében. Vezető réteg gyanánt igen vékony, ónból, aluminiumból, rézből, stb. készült fémlemezkék (fóliák) jönnek tekintetbe; ily lemezkét az illető kábelérre borítva, a védő réteggel, pl. pamutfonattal szoríthatunk tartósan és szilárdan reá. A vezetőlemezkének a körülvevő szalagalakú szigetelő anyaggal szemben oly vékonynak, puhának és hajlékonynak kell lennie, hogy a gyártáskor a szalagfonattal kifejtett nyomás folytán légmentesen feküdjék az alatta lévő réteges szigetelésre és ebben az állapotban megmaradjon. A 8. ábrán olv vezető (f) fémlemezkét tüntetünk föl, amelyet a réteges (b) szigetelésre csavaralakban tekertünk föl és a (h) szigetelő védő réteggel borítottunk. A spirális tekerület mentén érintkező szélek között bizonyos hézagot hagyhatunk, amivel a kábel impregnálását könnyítjük meg. A spirálisan föltekert (f) szalagot a tetőfödés módjára is föltekerhetjük (9. ábra), amely esetben a betét a kábel hoszsza mentén folytonos vezető fölületet »yujt. Fémlemezke helyett igen vékony fémfonadékot vagy pedig lyukgatott fémlemezkét is használhatunk, de gondosan kell ügyelnünk rá, hogy e vezető réteggel a fölületnek megfelelően sok pontját hidaljuk át akkép, hogy e rétegek fekvése mentén a potenciál kellőképpen kiegyenlíttessék (nivelláltassék). A fonadéknak vagy a perforált fémlemeznek szemein át a kábelt akadálytalanul telíthetjük. A folytonos vagy a lyukgatott fémlemezkéből, a fémfonadékból stb. készült vezető réteget gyártás közben a réteges szi-w getelés anyagába be is ágyazhatjuk (10. ábra). Ily esetben az egyes erek elkészítése után a vezető betét fölé még egy vagy több pl. papirosból való szigetelő réteg