68899. lajstromszámú szabadalom • Berendezés valamely fűtőberendezés fáradt gázainak elégetésére

_ 2 -nagyobb, mint az (1) csőé, ami által a gyűrűalakú (4) tér keletkezik. A (3) tok fölső végén a (6) karim ázással hozzáerősített (5) lemezzel van ellátva, mely lemez másrészt a (7) szögvasiak által az {1) csőhöz;, van erősítve. A (4) kamra alsó részét a kúpos (9) lemez zárja el, mely (8)-<nál az (1) cső alsó végéhez és (10)-nél (3) tok alsó pereméhez van erősítve. A (3) tok alsó végéhez a kúpos (12) csődarab csatlakozik, mely alsó végén a (13) csőtoldattal van ellátva, melynek segélyével a berendezés a kályhacső (B) részére tolható. A (l)j csőben az i(F) fogantyú által működtetett (E) 'tengelyien a (D) huzamszabályozó csappanó van elrendezve, melynek átmérője valamivel kisebb, mint az (1) csőé úgy, hogy a gázok még akkor is kis átbocsátó közre találnak, ha a csappanó záróhelyzetben van. Az (1) csőnek a (3) tokon túlnyúló fölső részében a (14) nyílások vannak kiképezve, melyek fölött a csövet körülvevő (15) tolattyú van elrendezve; a tolattyú a (16) nyílások sorával van ellátva, melyek a (14) nyílásokkal egyező helyzetbe hozhatók. A tolattyú a (17) fogantyú útján működtethető. A toiaittyút akkor nyitjuk, ha (D) csappanó zárva; van úgy, hogy a vezetéknek a csappanó fölött lévő részében léghuzam keletkezik, mely a gázok távozását lehetővé teszi. A (3) tokban á (18) nyílások vannak kiképezve, melyeken át a levegő a (4) térbie léphet. A tokfalnak a nyílások képzése céljából kivágott részei befelé vannak hajlítva éis a (19) ütközőlemezeket képezik, melyek a levegőt a (4) tér fölső részébe vezetik és a levegő túlságos gyors beáramlását meggátolják. A (4) tér alsó végét elzáró (9) falban nagyszámú kis (20) nyílás van kiképezve,, melyeken át a levegő aránylag vékony sugaraikban a kürtőbe léphet. A 4. és 5. ábra saerint az előmelegítő kamrát képező tpk öntöttvasból áll és a bádogból álló kályhacsőbe van helyezve. A külső (21) tok alsó (22) végéhez a kúpos (23) csődarab csatlakozik, melynek alsó vége a szomszédos kályhacsőrészre helyezendő (24) csőtoldatot képezi. A (21) tok fölső végén a (25) cső van elrendezve, melynek átmérője a (24) csőtoldatéval aizonos és melynek alsó vége köralakú (26) karimát képez; ez a karima a i(27) szögecsek vagy effélék útján a (21) tokhoz van erősítve. A (21) tokba a két félköralakú (28) és (29) részből álló belső tok van helyezve. Ezen részek mindegyike a külső (30) és a belső (31) falból áll, melyek fölül a vízszintes (32) fal és alui a rézsútos (33) fal útján vasnnak egymással összekötve. A részeknek egymáshoz fekvő végei a (34) falak által vannak elzárva. Minidegyik rész, külső (30) falában (35) nyílások vannak kiképezve, melyek a külső (21) tok megfelelő nyílásaival egybeesnek. A nyílások előtt, a tokrészek belsejében rézsútosan fölfelé irányúló (36) vezetőilécek vannak elrendezve, melyek a beáramló levegőt a (37) terek fölső részébe vezetik. Az alsó rézsútos (33) falak a (38) nyílásokkal vannak ellátva, melyeken át a levegő a (37) tereken keresztül a kürtőbe léphet. Itt is ugyanazon célból, mint az első foganatosítási alaknál a (D) huzamszabályozó csappanó és a (15) tolattyú van elrendezve. Különösen fontos, hogy a levegő anynyira, amennyire csak lehetséges, nyugodtan áramolj ék be, hogy annak a körnlyező gázokban való elosztása minél tökéletesebb és hatásosabb legyen. A légbebocsátónyílások ezért aránylag kis méretűek és előttük még lemezek vannak elrendezve, melyek a levegő beáramlását lassítják, amennyiben a levegőt a kamra fölső részébe terelik. Miközben a levegő ezen kamrában van, a fölszálló gázok által előmelegíttetik; ezek a gázok a nagy fütőfölületet nyújtó kamrafal mentén vonulnak végig. A kúpos (G) tér elrendezése által elérjük, hogy az előmelegítőkamra a kürtőn kívül fekhetik úgy, hogy a kürtő á kályha fölfelé irányuló huzamára sem