68896. lajstromszámú szabadalom • Gép tömlőalakú készítmény előállítására
folytán a szalag nem csúszik le a (B8, B9) vezetőcsigákról. A csévetartóknak az (A) állványok két •oldalán ellentétes irányban való forgatására az 1., 5., 11. és 12. ábrán föltüntetett •előtét van elrendezve. A csévetartók •egyike az (E) főtengelyről az (F, Fl— F7) fogaskerekek által forgattatik, míg a másik (Bl) osévetartót a (G, Gl—G6) előtét ellenkező irányban forgatja. A 11. ábra szerint az (F3) fogaskerék (G8) csapja a kilengethető (G9) karban van ágyazva úgy, hogy ez a fogaskerék, ha a -sebesség változtatandó, könnyen) másikkal helyettesíthető. Hasonlókép a 14. ábra szerint a (G2) fogaskerék (G7) csapja a kilengethetö (G10) karban van ágyazva, ami által a fogaskerék kicserélése válik lehetővé. A 13. ábra az első két (F, G) fogaskeréknek az (E) főtengelyén a csapágy két oldalán való ágyazását mutatja. A (B4) csévéknek a (B7) zsinórkorongok agytoldatain való ágyazása a 16a. ábrán látható. A hajtáshoz szükséges súrlódásit a rúgóhatás alatt álló (B20) ék vagy efíélet biztosítja, mely azonban a cséve elcsúszását is megengedi, ha a szalagban túlságos nagy feszültség lépne föl. A rúgós (B21) kampó a csévének a korong agytoldatán való biztosítására szolgál. A 10. ábra aj (B3) csévéknek a csévetartók (B2) csapjain való ágyazását mutatja. A rúgóhatás alatt álló (P) pecek a csap (P2) furatában csúszik.. A (B2) csap kiálló végén (P4)-nél a (P3) kilincs van .csuklósan megerősítve, mely az elreteszelési helyzetben a pecek (P5) vastagításához fekszik. Ha a kilincset vízszintes helyhelyzetbe hozzuk, a csévét könnyen levehetjük. A mag továbbítószerkezete az 1., 5., 17. és 18. ábrán van föltüntetve. A hajtóelőtétnek az (E) főtengelyen elrendezett >(M1) kúpkereke az (M2) kúpkerékkel kapcsolódik és az (M4) tengely (M3) kerekét hajtja. Az (M7) tengelyen lévő (M5, M6) kúpkerekek a forgást az (M9) kerekek közvetítésével (18. ábra) az (M8) tengelyekre! viszik át. Az (M3) tengelyek fölső végén az (M10) fogaskerekek vannak elrendezve. Az ezen tengelyek fölső végei körül lengően ágyazott (M12) karokban az (M15) fogaskerekek vannak ágyazva, melyek az (M10) fogaskerekekkel kapcsolódnak. A mag másik oldalán lévő (Ml8) fogaskerék az (M14) tengely körül forog ós szintén laiz (M10) fogaskerékkel kapcsolódik. A szintén lengően ágyazott (M13) kair ezen az oldalon a kisebb (Ml 9) fogaskerékkel van ellátva, míg az elsőnek említett oldalion aiz (M15) fogaskerék az (M12) karon ae (M16) csap útján van megerősítve. Az (M15, M19) fogaskerekek csapjain vannak ágyazva az (M17, M21) továbbító csigák is, melyek az (M22) katpcsolórúdon alkalmazott (M23) rugók elrendezése folytán a magra hatnak. A rugók feszültsége az (M24) csavaranyák segélyével szabályozható. A mag előrehaladási sebessége a beléje kapaszkodó (M17, M21) csigák sebességétől függ; az (M12) kar j beállíthatóan van elrendezve, hogy ugyanazon sebesség mellett ugyanazon csigák útján különböző vastagságú magok legyenek hajthatók. A kart beállított helyzetében az (M26) hasítékba kapaszkodó (M25) csavar biztosítja. Az (Ml, M2) kúpkerekek helyett más, megfelelő kúpkerekek iktathatok az előtétbe, ami által a mag előrehaladási sebessége és szükség esetén a csévetartók forgási sebessége szabályozható. A ragasztóanyaggal itatott szalagoknak, valamint a tömlőalakú készítmény belsejében elrendezett ragasztóainyagrétegruek amennyire csak lehet, nem szabad a maghoz tapadniok; ezen cél elérésére a magot a (H) edényen vezetjük át (17. és 18. ábra), mely fmomraőrölt szappankövet vagy zsírkövet tartalmaz. Egymástól megfelelő távolságra az (I) állványok vannak elrendezve, melyeken & mag körül egyenletes elosztásbamí az (II) csigák vannak ágyazva (17—19. -ábra). Ha a mag már zsírkpvel bevonatott, ragasztóanyagból álló csövet készítünk és ezen cső képezi a magra tekercselendő készítmény belső
