68853. lajstromszámú szabadalom • Billentyűs gép mechanikai hajtással
— 2 — a nyugalmi helyzetében a (d) emel Ly ti, az ezen kiképezett (g) rögzítőtoldat segélyével rögzíti. Az (i) rúgó a billen ly ti emeltyűjét rögzítő helyzetébe nyomja. Ha a (c) hajtóemeltyűt a billentyű emeltyűjének lenyomása útján szabaddá tesszük, akkor magában véve. ismert módon a betűk a papírhoz nyomatnak azáltal, hogy a (q) rúgó a (c) emeltyűt (e) tengelye körül elforgatja és ezáltal az (a) betüemeltvűt a papir felé mozgatja. Ekkor az (n) excenter, mely az (o) tengely körül forgathatóan van a (c) emeltyűvel összekötött (m) járomban ágyazva, éontkéjíós&i1 ' jut az állandóan forgó (k) hengí^rfet, mely az excentert magával viszi úgv/lífogy az (n) tárcsa excentrikus alakja foTvláil a (c) emeltyűnek nyugalmi helyzetébe való visszavezetése következik be. Már most a találmány szerint mindegyik billentyű emeltyűje számára egy további (h) rögzítőkilincs van elrendezve, melynek rögzítővége kissé a billentyű (d) emeltyűjének (g) toldata alatt fekszik. A (h) rögzítőkilincs a megfelelő billentyű-emeltyű forgási tengelye alatt fekvő (p) tengelyen van elrendezve, mely, több egymás alatt fekvő billentyűsorral biró billentyűs gépeknél egyúttal a legközelebbi, mélyebben fekvő billentyű-emeltyüsor forgási tengelyét alkothatja. Mindegyik billentyű emeltyűje kivágással ellátott (r) toldattal bír, mely kivágás a (h) kilinicsen elrendezett (s) menesztőpöcköt veszi körül. Maga a (h) kilincs még második (hl) karrai van ellátva, melyre a (t) rúgó hat, amely a (h) kilincset a (c) emeltyű felé mozgatni iparkodik. A szerkezet működése a következő: A nyugalmi helyzetben, a (c) hajtóemeltyű a billentyű (d) emeltyűjének (g) toldatával kapcsolódik. A billentyű-emeltyű (r) toldatában lévő kivágás és az (s) menesztőpöcök akként vannak elrendezve, hogy a billentyű (d) emeltyűjének rögzítő helyzetében a (h) kilincs a (c) emeltyűtől annyira el van távolítva, hogy azzal nem kapcsolódhatik (1. ábra). Ennek föltétele természetesen az, hogy a; (t) rúgó Az (i) -rugónál gyöngébb legyen. Mihelyt a^(d) emeltyű le van nyomva, az (r) tolchtf az (s) pöeöktől eltávolodik és a (h) lilincs'már most a (t) rúgó hatása alatt a (c) hajtódneltyű felé elforoghat (3. ábra)i~ A föl tűntetett példánál a hajtás az (n) excenter alkllrtias kiképzése folytán akként van foganatosítva, hogy a (c) emeltyűnek nyugalmi helyzetébe való visszatérése bizonyos túlmozgással következik bé és pedig olyképen, hogy a (c) emeltyű toldata a (h) kilincsnek most inunkaáHasában lévő toldata alá jut és ezáltal rögzíttetik. Tehát még akkor is, ha ; a billentyű (d) emeltyűjét tovább lenyomva tartjuk, a mechanikai hajtásnak | csak egyszeri munkája mehet végbe. Ha ; már most a (d) billentyű-emeltyűt szabaddá tesszük, akkor az az (r) toldatnak I az (s) pöcökkel való kapcsolódása1 révén ' a (h) kilincset a (c) emeltyűtől elhúzza, míg ugyanakkor (g) toldata a rögzítőállásba mozog. A (d) emeltyű és a (h) kilincs forgáspontjainak különböző helyzete és a kél rögzítő toldat közti köz folytán ez . könnyen bekövetkezhet, anélkül, hogy a toldat esetleges beszorulásától, vagy elkésett kapcsolódásától kellene tartani. A második (h) rögzítő szerkezetnek működésen kívül való helyezhetése céljából, tehát azon célból, hogy valamely billentyű lenyomásánál az illető mechanikai hajtószerkezet folyotomos munkáját idézzük elő, a (h) rögzítőkilincs (hl) karja alatt az egyik oldalán lemetszett (u) tengely van elrendezve, amely tetszőleges módon, pl. a (v) billentyű segélyével elforgatható. Ha az (u) tengely a föltüntetett helyzetben van, akkor a (h) kilincs az ismertetett módon működhetik, ha ellenben a tengelyt a (v) átváltóbillentvű segélyével akként forgatjuk el, hogy le nem metszett oldala van a (hl) karok felé fordítva, akkor azok hatástalan helyzetükben rögzíttetnek s így a (h) kilincs a (c) emeltyűvel nem kapcsolódhatik.
