68831. lajstromszámú szabadalom • Számológép

osztóbillentyű lenyomásával a (121) sint akként toljuk el. hogy a (122) toldat (28. ábra) annak kivágásán már nem léphet át, tehát a (123) sin, mihelyt hosszirányban eltolódik, ugyanazon helyzetet foglalja el, melyet a (2) szorzóbillentyű lenyomása esetén foglalna el. Tehát a gép működte­tésénél a (123) sint a lenyomott (2) szorzó­billentyűnek megfelelő helyzetben és ezzel együtt a szorzópléhet is beállítjuk úgy, hogy a lenyomott osztót kettővel szoroz­zuk és a számlálóműben beállított osztan­dóból kivonjuk. Ha a gépet korrekturára kapcsoljuk, a mint azt a 25-27. ábrák kapcsán ismer­tettük, akkor egy a korrektura billentyűvel összekötött szögemelőn megerősített (124) pecek (29. ábra) a (125) emelőt lenyomja. Ez az emelő mellső végén két különböző mélységű (126, 127) bevágással van ellátva (3. ábra). Ezek a bevágások a (125) emelő lenyomott helyzetében a (128) tolattyú pá­lyájába lépnek, mely tolattyú a (116) emelőn csuklósan van megerősítve és eltolhatósá­gának megakasztásánál a számlálómű to­vábbítását megkezdi. Ha a (125) emelő oly helyzetet foglal el, hogy mély (127) bevá­gása a (128) tolattyúval szemben áll, ak­kor az utóbbi szabadon eltolódhat, ennél­fogva a számlálómű nem továbbíttatik. Ha azonban a (125) emelő a 32. ábrán föltün­tetett helyzetbe kerül, tehát a (102') kor­rektarabillentyű le van nyomva és az utolsó számlálótárcsa 9-ről O ra van for­gatva, minélfogva a (100) rúd előre van tolva (28. és 29. ábra), akkor a (100) rúdon kiképezett rézsútos (129) fölület a (130) pecekbe ütközik és ennélfogva a (125) emeltyűt elforgatja úgy, hogy a (126) be­vágás a (128) tolattyú pályájába jut és azt megakasztja, minek folytán a számlálómű továbbítása megkezdődik. Ennélfogva a számlálómű továbbítá-a a korrekturakap­csolástól és az utolsó számjegytárcsától függ-E) Önműködő számlálómű Továbbítás. Hogy a számlálóművet összetett számo­lási műveleteknél önműködőlég továbbít­hassuk és emellett kézzel is kapcsolhassuk, a gépen a 33—38. ábrákon látható beren­dezés van alkalmazva, mely egy rögzítő ginnel kapcsolódó, a számlálóművel össze­kötött kilincsből áll, melynek kiváltása egy emelhető és sülyeszthető rögzítősinnel tör­ténhet. A 33. ábrán a számlálómű kocsija látható, a nyugalmi helyzetben lévő rög­zítő- és emelősinnel. A 34. ábrán a szám­lálómű kocsija a rögzítőkilincset kiváltó sin megemelt helyzeténél, a 35. ábrán a rögzítősinnek a szabványos helyzetbe való visszatérése pillanatában látható, míg a 36—38. ábrák az emelősin kapcsolóművét különböző munkahelyzetben mutatják. Amint a rajzból látható, a számlálómű a (131) görgőkön, aü állvány (132) hornyában fut és az egyrészt a számlálómű kocsiján, másrészt az állványon megerősített (133) rúgó balra húzza. Az állványon a (135) rögzítő sin van megerősítve, melynek fog­osztását a gép számközeivel egyenlően választjuk. Ezen (135) rögzítő sinbe a szám­lálómű kocsijának rúgó nyomás alatt álló (134) kilincse csappanhat, mely a számláló­művet azon pillanatban elfoglalt helyzeté­ben rögzíti. Ez a kilincs rúgó segélyével állandóan a (136) billentyűre nyomható úgy, hogy a számlálómű azután mindkét irányban szabadon eltolható. A számlálóműnek mindenkor működte­tendő, külön kapcsolóbilíentyűiről vagy pedig szorzási műveleteknél a forgattyúról való meghajtásánál a (136) billentyű nor­mális helyzetében van, a (134) kilincs tehát a (135) rögzítősinnek kapcsolódik. Az állvá­nyon megerősített (135) sin mellett már most az ugyanolyan fogosztással, de eltolt fogakkal ellátott (137) rögzítő sin van el­rendezve, mely a (138) rudazat segélyével megemelhető. Emellett a (137) sin emelke­dését a helytálló rögzítősinen, illetve az állványon megerősített (139, 139') peckek határolják. A (138) emelőrűd a rajta kiképezett ha­sítékkal az állvány (140) peckét veszi kö­rül úgy, hogy a rúd a megemelhető és a (140) csap körül el is forgatható. Másik végén ez az emelőrűd egy szögkivágás«al

Next

/
Thumbnails
Contents