68824. lajstromszámú szabadalom • Kaszálógép fölvonható metszőkészülékekhez
galmi helyzetben, lesülyesztett metszőkészülékkel; 2. ábra a részek viszonyos helyzetét a rend magasságáig megemelt metszőkészülék esetén; 3. ábra pedig függélyes helyzetbe emelt metszőkészülék esetén mutatja; 4. ábra a részeket alaprajzban ábrázolja. A (10) csap révén a gép (7) keretén foroghatóan ágyazott (3) fölvonóemelő (11) szemébe van a metszőkészülék ismert módon beakasztva. A (3) fölvonóemelőhöz az (1) emelő csuklósan, a (2) emelő pedig mereven van kapcsolva. Az 1. ábrabeli nyugalmi helyzetben az (1) lábitó taposóföliileíe a kocsis előtt a taposásra legkedvezőbb kezdőhelyzetben van s a (8) ütközőhöz támaszkodik. Ha a kocsis az (1) lábitót a 2. ábrabeli helyzetibe szorítja le, a (3) íölvonóemelő a reáerösített (8) ütköző révén szintén elfordul, amíg a (4) rugós retesz ismert módon a (7) keret (5) rovásába nem csappan. Ekkor a metszőkészülék rendmagasságba van emelve, a (2) lábitó pedig a kocsis lába ügyébe került. Ha most a metszőkészüléket a függélyes helyzetbe kell tovább emelni, a (2) lábitót tapossuk le úgy, hogy a (3) fölvoiióemelő tovább fordul el, amíg a (4) retesz a; (6) rovásba nem csappan. Eközben az (1) lábitó nem fordult el tovább, hanem lazán reáfeküdt a (7) keretre úgy, hogy a 3. ábrabeli véghelyzet-Len a leszorított (2) lábitó mellett fekszik (lásd a 4. ábrán a (2) lábitó pontozott helyzetét). Ha a (4) retesz oldása révén, melyet a (9) lábitó segélyével eszközlünk, a metszőkészüléket ismét leesni hagyjuk, az (1) és (2) emelők kezdőhelyzetbe térnek vissza, minthogy a visszamozgás második felében a (8) ütköző az (1) lábitót a (7) keretről leemeli. A késgerendát a rend magasságából is le lehet sülyeszteni a (4) retesz oldása révén, mikor is az (1) és (2) lábitók a 2. ábrabeli helyzetből jutnak az. 1. ábrabeli helyzetbe. 5—7. ábrák az egyetlen lábitóval biró foganatosítási példa oldalnézeteit mutatják lesülyesztett, illetve rendmagasságig emelt és függélyes helyzetbe emelt metszőszerkezet esetén. A (17) lábitó foroghatóan van a (12) fölvonóemelőn ágyazva, mely a (13) csap révén van a (14) kereten ágyazva és (15) szeme révén hordja a metszőkészüléket. A (17) lábitó (22) nyúlványa révén a (12) fölvonóemelő (28) ütközőjéhez támaszkodik. A lábitó (27) nyúlványába van akasztva a (21) vonórugó. A (17) lábitó taposófölülete a kocsis lába előtt foglal helyet. Ha a lábitót a 6. ábra pontozott helyzetébe szorítjuk, a (12) fölvonóemelő annyira fordul el, hogy (18) závára a (20) rovásba csappan s ezáltal a metszőkészüléket rendmagasságban rögzíti. Ha most a kocsis leveszi a lábát a leszorított lábitóról, a lábitót a (21) rugó újból a kiindulási helyzetbe viszi vissza, természetesen anélkül, hogy eközben a fölvonóemelő helyzete változna. A (21) rugó és a (27) nyúlvány kapcsolási helye ekkor az 5. ábra (a—b) vonalába esik. Ezen visszabillenéskor a (22) nyúlvány elhagyta a fölvonóemelő (28) ütközőjét s a fölvonó^ emelőn foroghatóan fölfüggesztett (23) kar (24) rovásába került. Ha most a lábitót újból leszorítjuk, a (23) kar nem engedi a Iá/bitónak csapja körül való elfordulását úgy, hogy a lábitó leszorításakor a fölvonóemelő tovább fog elfordulni, amíg a metszőszerkezet függélyes helyzetbe nem jut s e helyzetben a (18) retesz és (25) rovás révén rögzíttetik (7. ábra). E helyzetben a (21) rugó feszültsége nem elégséges ahhoz, hogy a (17) lábitót újból megemelje, az tehát alsó helyzetben marad. Ha a metszőkészüléket a (19) lábitó letaszítása révén a függélyes helyzetből a talajra bocsátjuk, a (12) fölvonóemelő a (17) lábitó forgáscsapjával együtt az 5. ábrabeli kezdőhelyzetbe fordul vissza. Eközben a (23) kar leemeltetik a (22) nyúlványról, mert vége a (27) nyúlvány
