68803. lajstromszámú szabadalom • Odhner rendszerű számológép kettős jelzőművel

A (109) fogaskereket a nullra állító bil­lentyű vezeti vissza kezdő hetyzetébe, mely billentyű (81) fogasrúdja az utolsó (98) fo­gaskerékpárra hat és a (105) és (104) fo­gaskerekek közvetítésével a (101) hornyos -dobot ellenkező értelemben annyira elfor­gatja, hogy a (108) csúszófej és vele együtt a (109) fogaskerék is kezdő helyzetébe visszakerül. A (81) fogasrúd a (78') kilincs bővített fejrészébe ütközik,' miáltal a (86) sin föl­szabadul és ily módon kezdő helyzetébe tér vissza és a (94) fogaskereket a (95) villaágy közvetítésével ismét a (100) fogas­kerékkel kapcsolalba hozza. A számj egybeállítás közben esetleg elkö­vetett hibák kiigazítására a visszaállító bil­lentyűt megütjük, mely billentyű miután a nullra szállító billentyű (81) fogasrúdját mindig csak egy foggal továbbítja, a (101) dobot csak annyira forgatja vissza, hogy a <109) fogaskerék a legközelebbi helyértékre tolatik el. Az alapelmezen azonkívül még a szánszállítóművezet is helyet foglal. (7— 8—9. ábra.) Ez a művezet a (112) henger­ből áll, mely spirálhoronnyal van ellátva. A (112) henger baloldali ágyazási helyén <113) kapcsolókerékpár van elrendezve, mely két (114, 115) kilincs segélyével vagy az egyik vagy a másik forgásirányban mű­ködtethető. A kilincsek mindegyike egy fölfelé tolható, rugalmas (116) és (117) ha­rántrészen forgathatóan és rugalmasan van ágyazva. Minden egyes harántrész (118) illetve (119) toldattal, valamint (120) támasz­tékkal van ellátva. Ez utóbbira egy az alaplemezen forgathatóan elrendezett (121) illetve (122) billentyűemelő liat, mimellett -az elrendezés oJyan, hogy mint a 9. ábra mutatja, a támaszték csak a másik haránt­rész kilincsének eltolása után emelhető «ieg úgy, hogy az illető gátkerék működé­sének mi sem állja útját. A (123) rúgó a mindenkori billentyűemelőt ismét normál­állásába hozza vissza. A letolt harántrészt is rúgóhatás hozza vissza eredeti helyze­tébe, miáltal egyúttal a spiráldob is bár­mely irányú elforgás ellen biztosítva van. Mindkét billentyűnek egyidejű működtetése által a (114, 115) kikapcsolókilincsek oly középállásba hozatnak, hogy mindkét ki­lincs a (113) kerékből ki van kapcsolva, miáltal a szánnak kézzel való eltolása lehe­tővé van téve. Végül megemlítendő még a második jelző­mű átvezérlő művezete, mely a második bil­lenthető keret baloldali pofáján van elren­dezve. A 14. ábrában ez a művezet a jobb­oldali (40) pofánál van rajzolva, hogy az állást a többi ábrával analóg módon ismer­tethessük. A (33) tengelyen (124) szög* emelő forgathatóan van ágyazva, mely egyik (125) karjával a helytálló (35) keret­rész és a (44) orsó körül billenthető, (52) keretrész közé nyúlik. Az (52) keretrészben (126) és (127) kivágások vannak egy rugal­mas orsó fölvételére, mely az emeltyű mű­ködtetése közben kiváltatik és fölszabadu­lása után a megfelelő kivágásba csappan, és így a kereteket mindenkori helyzetük­ben rögzíti. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Odhner-rendszerü számológép, jellemezve egy közös (7) számban közvetlenül az első szorzatjelzőmű előtt akként moz­gathatóan ágyazott második szorzat­jelzőmű által, hogy egyrészt a két jelzőműnek egymáshoz képest elfoglalt állása szerint, a második jelzőműben lengethetően ágyazott (45, 46) közbenső kerekek a két jelzőmű számára közös (4) szátnlálóműdob forgását a második jelző­mű (24') 3zámgörgőire azonos vagy el­lentett értelemben viszik át, másrészt pedig az állandóan forgó (18) tizes­átvivőszervek a második jelzőmű (24') számgörgőinek forgásirányával ellen­kező értelemben befolyásoltatnak anél­kül, hogy ezáltal a hányadosszámlálómű tizesátvivő szerveire hatás gyakoroltatnék. 2. Az 1. alatti igényben védett számológép foganatosítási alakja, azáltal-jellemezve, hogy a második szorzatjelzőmű egy az első szorzatjelzőmű (35, 37) állvány­keretében billenthetően ágyazott (40) keretben van elrendezve, melyben két

Next

/
Thumbnails
Contents